8. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál
2011. november 8-án nyolcadik alkalommal jelentkezik a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál, amely idén is rengeteg érdekes filmmel és témával várja az érdeklődőket. Friss, kreatív dokumentumfilmeket láthatunk a világ minden tájáról: szegregált roma gyerekekről, transzneműekről, maratont futó négyévesről, százéves diszkoszvetőről, hajléktalan leányanyáról, kolumbiai gerillákról, guantanamói foglyokról, hulladék-művészekről. Idén is több mint 60 film érkezik a fesztiválra 26 országból.
A Nemzetközi Panoráma, mint minden évben, a kortárs, kreatív dokumentumfilm legjobbjaiból szemez a világ minden tájáról. A Magyar Panoráma a friss magyar dokumentumfilm-termésből válogat.
2011-ben a Verzió fő programját három tematikus retrospektív egészíti ki. A Hitelesség: archív képek és a dokumentumfilm alprogram a dokumentum és a valóság viszonyát elemzi. Az Ablakok a múltra: A Balkáni háború emlékei a jugoszláviai háborút idézi fel. Végül pedig a kiemelkedő cseh rendezőnő, Helena Třeštíková kortárs társadalmi problémákat taglaló remek munkáiból állítottunk össze egy retrospektív programot.
A Közép Európai Egyetem közreműködésével idén is lesz Vizuális Laboratórium, mely a dokumentumfilm szerepét vizsgálja az oktatásban, valamint Diákverzió, melynek keretében budapesti és vidéki középiskolások nézhetnek és vitathatnak meg fontos emberi jogi kérdéseket boncolgató dokumentumfilmeket.
A Verzió nyitófilmje: A mi iskolánk / Our School (Mona Nicoara & Miruna Coca-Cozma / Svájc & USA, / 2011 / 90 min) Meggátolható-e pénzzel a romák hátrányos iskolai megkülönböztetése? Egy észak-romániai város négy éve: generációs előítéletek, elszalasztott lehetőségek és a csupa jó szándékkal kikövezett utak felderítése a terepen. A fesztivált megnyitja Enyedi Ildikó filmrendező (2011. november 8., 19.00 óra, Toldi mozi). A legjobb filmnek járó díjat idén is a közönség adja; a legtöbb szavazatot kapott film 1.500 euróban részesül.
A fesztivál közel 60 filmje olyan embereket mutat be, akiknek életét katonai konfliktusok, a globalizáció, a múlt vagy meglepő személyes választásuk alakította. Egy holland nő beáll a kolumbiai gerillák közé (Tanja nyomában), egy orosz üzletember, akiből botcsinálta politikai mártír lesz (Hodorkovszkij), egy Izraelnek jelentő palesztin kém kénytelen szembenézni tettei következményeivel (A kollaboráns és a családja) – mindnyájuk élete megváltozik az őket próbára tévő, ellenséges környezetben hozott döntéseik hatására. A gyerekek különösen sebezhetőek: az indiai nyomornegyed lakójáról (Maraton-fiúcska), a csecsemőjével parkban élő nicaraguai hajléktalan anyáról (Karla érkezése), a merev, vallásos közösségből elkergetett amerikai tinédzserekről (A kárhozat gyermekei) szóló filmek mind a túlélésért és a függetlenségért folyó küzdelmet mesélik el.
Egyes dokumentumfilmek túlmennek az egyéni történeteken, és a globális gazdasági folyamatok hatásainak nagyobb témáit ragadják meg. Az Europolisz arra keresi a választ, miért vált Európa hajdan harmadik legnagyobb kikötője álmos városkává a Duna-deltában. Az Amikor Kína Afrikával találkozott c. film a gazdasági szuperhatalom státuszára törő Kína Afrika jövőjének alakításában játszott szerepét vizsgálja. Láthatunk filmet történetek politikai küzdelmekről, rendszerváltásról (Forradalom a színpadon), és hosszútávon megoldandó problémákról, mint például hova lehet véglegesen elhelyezni a súlyosan fertőző nukleáris hulladékot (Atom mindörökké). A nemi konvenciók átalakulását merőben más megközelítésben tárja elénk a lett Pride Parade-ről szóló homo@lv, illetve az Álomgyár Kabulban, amelyben egy eltökélt rendező-rendőrnő küzd a film eszközével az afgán nők emancipációjáért. A Nemzetközi Panorámán kívül 18 friss magyar dokumentumfilmet is vetítünk, amelyek a magyar – városi és falusi – társadalom változásait dolgozzák fel.
A fesztivált idén számos színes kiegészítő program és retrospektív válogatás gazdagítja. Ezek közül a legjelentősebb a neves cseh filmes, Helena Třeštíková, filmjeiből összeállított program. Munkásságának védjegye a hosszú időszakon át tartó átalakulás nagyfilmnyi időbe sűrítése. A 15, 20 vagy akár 25 éven át forgatott dokumentumfilmjei tömörítve mesélik el a főszereplők sorsát, mély és tartós hatást gyakorolva a nézőkre. Az „Ablakok a múltra: A Balkán-háború emlékei” sorozat a jugoszláv háború traumáját vizsgálja. A „Hitelesség: archív képek és a dokumentumfilm” sorozat az archív képek hatását kutatja olyan filmek kapcsán, amelyek korábban be nem mutatott hivatalos felvételekre építenek (A súlytalanság állapota, Nem tetszik az igazság – Négy nap Gunatanamóban), vagy korabeli anyagokat értelmeznek újra (Az ostrom, Granito: Hogyan fogjunk diktátort), vagy más szemszögből láttatnak családi magánfelvételeket (A Maelström).
Az idei Verzió magyar programjának központi gondolata a remény. Az ebben a programban bemutatott mozgóképek - mint minden jó dokumentumfilm -, nem helyzetekről szólnak, hanem a helyzetek fogságában küzdő-szenvedő emberekről. Emberekről, akiknek gyakran már semmi sem maradt, csak a puszta remény - ám nincs az a hatalom, ami ezt elvehetné tőlük.
Idén is tartunk a dokumentumfilmeket oktatási szempontból megvitató Vizuális Laboratóriumot. Díszvendégünk a torontói egyetemen oktató Thomas Lahusen és Gulzat Egemberdieva lesz, akik Az ideiglenes ország c. filmjüket hozzák el. A Verzió továbbra is szeretné bevonni a fiatalokat a dokumentumfilmek világába, ezért külön vetítéseket rendez középiskolások számára.
Szakadatlanul alakuló világunkban e filmek bepillantást nyújtanak a gyors változások valóságába, és arra ösztökélnek bennünket, hogy vállaljunk aktívabb szerepet a folyamatok alakításába – itt és most.
Időpont: 2011. november 8-13.
Helyszín: Toldi mozi, Cirko-Gejzír, Odeon-Lloyd, OSA Archivum
További információk: www.verzio.org