Magazin / Összefoglaló

Sorsvonalak: az első magyar sci-fi!

2007. szeptember 11. 02:03

A Sorsvonalak készítőitől sok minden más mellett megtudtuk, hogy miért jó fiatal rendezővel dolgozni, és hogy Philip K. Dick nem csak Hollywoodban népszerű. Az első magyar science-fiction nagyjátékfilm sajtótájékoztatóján jártunk.

Az angolul Thelomeris címen futó mozi közel egy éve, tavaly augusztus óta készül; a rendező, Hatvani Balázs szerint most járnak féltávnál, tekintve, hogy feladataik vélhetően nehezebb (de mindenképpen időigényesebb) része, a digitális utómunka még hátravan. Ha minden jól megy, a Sorsvonalak még ebben az évben a filmszínházakba kerül - a Filszemlére pedig biztosan benevezik.

A film különlegessége (a műfaján túl), hogy teljesen önállóan, állami segítség nélkül készül; a támogatók pedig csak média- , illetve technikai támogatást nyújtanak - mint a világújdonságot jelentő, a filmben is fontos szerephez jutó számítógépes egeret gyártó Logitech. Koprodukciós pénzzel sem számolhatott a gyártásvezető, ugyanis a külföldi filmesekkel való együttműködést egy későbbi projekt idejére halasztották a producerek (élükön magával az ifjú rendezővel).

Egyébként nem csak az anyagi támogatás volt hiánycikk a Sorsvonalak alkotói számára, a szakmától is csak ellenérzésre számíthattak. Véleményük szerint „itthon nem kedveznek a lehetőségek az új generációs fiatal filmeseknek”, így hát a függetlenség, a nehezebben járható út mellett döntöttek.

Művészi céljuk kettős: egyedi témát szeretnének egyedi módon megvalósítani. A választott műfaj, a (thrillerbe hajló) sci-fi Magyarországon mindenképp unikumnak számít; mint ahogy az is, hogy a látványvilág 80%-át digitális képmódosítással hozzák létre – ezzel a Sorsvonalak stábja alkalmazza messze a legtöbb számítógépes betétet kis hazánkban. Így már nem is érhet senkit meglepetésként, hogy a filmes trükkök a költségvetés felét emésztették fel (magáról a büdzséről egyébként pontos adatokat csak a bemutató után szándékoznak közzétenni az alkotók).

A témaválasztást bevallottan Philip K. Dick, a tudományos fantasztikum nagy mesélőjének történetei inspirálták; a látványvilág terén pedig a Dark City és a Szárnyas fejvadász tekinthetők filmes előképeknek. Bár sokat nem tudtunk meg magáról a sztoriról, a rendező annyit azért elárult, hogy a cselekmény több szálon fut, és a mozi leginkább két „kiemelt” sorsot helyez a középpontjába – ez a két sors minden bizonnyal a főszereplőké, Dörner Györgyé és Kerekes Józsefé, akik egyrészt minimum a legjobb öt magyar szinkronszínész közt vannak, másrészt viszont a moziban igen ritkán találkozhatunk velük hús-vér valójukban („Dörivel” emlékezetes mellékszerepekben, kollégájával pedig egyáltalán nem).


A Sorsvonalak fő kérdései a rendező szerint, hogy mi fontos, mi maradandó az életben; és hogy cselekedeteinknek milyen következményei lehetnek. Ehhez tette hozzá Dörner György sejtelmesen, hogy a film egy „képtelen alapötletet” dolgoz fel; és mindannyian versenyt futunk az idővel, mert mindannyiunk vágya, hogy meghosszabbítsuk az életünket. A moziból pedig kiderül, hogy ez a vágyálom elérhető, ha az emberi agy egy bizonyos részét jobban kihasználjuk…

A Trickorn Productions persze nem csak művészi célokat tűzött ki maga elé a Sorsvonalak kapcsán, hiszen vállalásuk nem kisebb, mint elkészíteni az első (itthon és nemzetközileg is) sikeres, azaz nyereséges magyar filmet - mindezt úgy, hogy minimum 100-150 ezer mozinézőt szeretnének megnyerni alkotásuknak.

Amit ennek a nem mindennapi mozgóképnek az író-rendező-társproduceréről, Hatvani Balázsról mindenképp tudni érdemes, az az, hogy eddig javarészt rövidfilmeket rendezett; 2003-ban pedig egy nem túl sikeres, Indiai cseresznye című nagyjátékfilm is kikerült a kezei közül – továbbá, hogy most gyerekkori álma teljesült, mert végre egy igazi „all star” szereplőgárdával forgathatott.


S ez a lelkesedés úgy tűnik, nem egyoldalú. Mind Dörner György, mind Kerekes József igyekezett kiemelni, hogy mennyire szerettek Hatvanival dolgozni. Előbbi szerint azért fantasztikus egy fiatal rendezővel együttműködni, mert a „mauzóleumi” nagy öregekkel ellentétben új vérrel tölti fel őt a munka; és őszinte, szorongásoktól mentes forgatáson vannak túl, amely során bármikor szívesen borította fel a napirendjét egy-egy előre nem tervezett felvétel miatt. Utóbbi pedig már jó ismerősként köszönthette a direktort, hiszen Hatvani ScR.I.Pt című 2006-os rövidfilmjében ő játszotta a főszerepet, és ezt a forgatást ugyanúgy élvezte, mint a tavalyi közös munkát. Meghatónak találta a stáb lelkesedését, és 100%-ig megbízott a (találó kifejezésével élve) „trükkös fiúkban” - mint az előzetes megtekintése után megállapította, teljesen jogosan. Habár a végeredményen ez nem fog látszani, de Jim Carrey és a Shrek sorozat Szamarának rajongói megnyugtatására közöljük: Kerekes művész úr gyakorlatilag végigbohóckodta az egész forgatást.

A női főszerepeket játszó Bárd Noémi Polli és Szina Kinga annyival toldották meg férfikollégáik szavait, hogy a rendező és a stáb elképesztő nyitottsága és tagjainak egymásba vetett bizalma hihetetlenül kreatív forgatási légkört eredményezett.

A kreativitás végeredményét pedig hamarosan, ugyebár legkésőbb a Szemlén, mi is megcsodálhatjuk. Mi itt a Moziplussznál addig is figyelmesen követjük a (Sors)vonalakat.

Kommentek

Legyél te az első, aki hozzászól!

Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!

Legfrissebb cikkeink