Magazin / Összefoglaló

Sam Bayer az Elm utcában

2010. június 8. 07:11

Ha Sam(uel) Bayer ideges is volt amiatt, hogy a világhálón megosztó vélemények jelentek meg a New Line horror remake-je, a Rémálom az Elm utcában legújabb előzetesének bemutatása után, egyáltalán nem mutatta ki. Azon a reggelen ült le ugyanis egy doboz cigarettával és némi kávéval felszerelkezve beszélgetni a shocktillyoudrop.com riporterével ellentmondásos első filmes rendezése, a Freddy Kruger-franchise újraélesztéséről.

Sam Byer videoklipek rendezésével kezdte rendezői karrierjét, forgatott zeneszámokat a Nirvana-nak, a Garbage-nek, a Green Day-nek, vagy például David Bowie-nak és a Metallica-nak is. A 2005-ös Max című rövidfilmet leszámítva a Rémálom az Elm utcában az első filmes bemutatkozása, köszönhetően annak, hogy a Platinum Dunes  producerei, Michael Bay, Brad Fuller  és Andrew Form bizalmat szavaztak neki. A vele készített interjúban kiderül, hogy Bayer számos projektben volt már érintett, míg végül elfogadta Freddy Kruger táncba hívását, hogy visszahozza a mozivászonra a horrorfilmek történetének egyik legmániákusabb gonosztevőjét.

Már jó ideje kapcsolatban vagy a Platinum Dunes-os srácokkal, igaz? És már jó néhány projektjüket majdnem te rendezted…

Samuel Bayer: Így igaz. Menjünk vissza egészen A texasi láncfűrészes-ig, ahol egyszerűen csak nemet mondtam. Ugyanúgy az Amityville Horror-nál is. Mindig is szerettem ezeket a srácokat; láttam, hogyan viszik sikerre a különböző filmeket, és azt hiszem, jó kapcsolatot alakítottam ki velük. Volt egy másik tervünk, a Near Dark (Alkonytájt, 1987, rendező: Kathryn Bigelow) remake-je. Az hiszem, amikor az Alkonyat bemutatásra került, ez lett volna a rivális vámpír-mozi. De nagyon nehéz lett volna versenyezni vele.

Persze, de azért ez a két film egészen más tészta.

Samuel Bayer: Ó, pedig szerettem volna megcsinálni. Én nagyon nagy rajongója vagyok Bigelow-nak és A bombák földjén-nek, az Alkonytájt pedig egy nagyon alábecsült kultuszfilm. Az első 45 perc igazi őrület, de aztán a továbbiakban valahogy szétesett. Akartam csinálni egy másik filmet a Dunes-srácokkal Fiasco Heights címmel, ez amolyan Sin City-féle mozi lett volna. De aztán egyéb okok miatt ez is meghiúsult. Ezután jött a Rémálom, amelyre kezdetben szintén azt mondtam, hogy nem!

Igen, kétszer is nemet mondtál, mire maga Michael Bay keresett meg téged. Mi történt a köztetek lezajlott beszélgetésben?

Samuel Bayer: Michael küldött nekem egy e-mail-t. Egyszerűen csak üzletről beszélgettünk, meg arról, miért is volt jó film az eredeti Rémálom. Azt hiszem, amiket mondott, azoknak nagyon sok értelme volt, és tudod, nehéz vitatkozni Hollywood leggazdagabb emberével.

Miért most jöttetek elő ezzel a filmmel?

Samuel Bayer: Már nagyon régóta vártam, hogy elkészíthessek egy mozifilmet. Például egyszer Benicio Del Toro-val akartam forgatni. Aztán máskor a Szörnyek keringőjé-vel hozták kapcsolatba a nevemet. Különböző projektek jöttek és mentek, az évek pedig teltek. Most úgy gondolom, ami történt, azért történt, mert mindig vártam, hogy jöjjön egy jobb, hogy az legyen az igazi. Michael azt mondta, hogy nem lehet örökké várni, mert lehet, hogy végül semmi sem lesz belőle. Egyre inkább felcsigázott ezzel a projekttel, hogy mi mindent lehetne kihozni belőle, és én valóban egyre izgatottabb lettem tőle.

A Rémálom kizárólag Wesley Strick (az egyik forgatókönyvíró) ötletére épült?

Samuel Bayer: Azt hiszem, Wesley Strick és Eric Heisserer (a másik forgatókönyvíró) ötletének kombinációjára épült. Egy kicsit más irányba vittük Freddy-t, mint az eredetiben, és én szeretem ezt. Egy kicsit mélyebben belemerültünk a személyiségébe. Hogyan lett belőle ez a valami, ahogyan ismerjük őt - ez vonzott igazán engem ebben a karakterben. Ő nem egy ostoba ember baltával a kezében. Ő egy gondolkodó, beszédes, pszichológiailag zavart karakter.

Merítettetek a folytatásokból is, vagy szigorúan az eredetihez tartottátok magatokat?

Samuel Bayer: Úgy vélem, valóban az első volt az, amely az ihletet adta. Freddy nem egy vicces pali, és ha viccel is, nagyon betegesen és sötéten teszi. Ő valójában fél az emberektől, ez volt, ami vonzott engem benne. Ez az, amit Wes Craven létrehozott, és remélem, hogy a rajongók értékelik majd ezt. Szeretem, amit Robert Englund csinált a figurával, és az emberek más és más darabokra emlékeznek a sorozatból, de mindennek az alapja a karakter, amely igazán ijesztő.

Mivel meglehetősen vizuális ember vagy, volt bármi is az eredeti Craven-féle megjelenítésben, amely neked is tetszett?

Samuel Bayer: Először is az a zseniális ötlet, amelyet ő talált ki: a piros-zöld pulóver és a “karmok”. Meg az égett bőr. Aztán hogy vannak utalások a Kék bársony-ra és más David Lynch filmekre is. Nagyon különleges és furcsa minősége van az eredeti filmnek.

A kisváros ábrázolása?

Samuel Bayer: Pontosan. Bizarr az egész. A film az ohio-i Springwood-ban játszódik, egy fiktív univerzumban, amely az amerikai élmény mikrokozmosza. Craven okos srác, filmjeinek mindig van egy mélyebb értelmük is. A Rémálom egyáltalán nem egy átlagos gyilkolászós film. És ezt nem azért mondom, mert én feldolgozhattam, hanem mert ez a franchise, ez a karakter nagy hatással volt sokunk gyerekkorára. És nem csak a horror rajongóinak. Azt hiszem, amit én akarok, és amelynek sokan szeretnének a részesei lenni, az, hogy Freddy karakterét felfedezhesse magának egy új generáció is.

Engem meglepett, hogy ilyen sok ikonikus jelenetet láttam viszont újra, mint például a kesztyűt a fürdőkádban…

Samuel Bayer: Volt egy vetítés, ahol az emberek tapsolni kezdtek ennél a jelenetnél. Aztán tapsoltak, amikor Kris lebegett a levegőben. Végső soron ezeket a rajongóknak csináltuk. Lehet, hogy van, aki nem emlékszik ezekre a jelenetekre, de ettől függetlenül megpróbáltuk tiszteletben tartani őket.

Mi volt az, amelyet te tettél hozzá a történethez, amely a tiéd a történetből?

Samuel Bayer: Úgy hiszem, az valahol látható és érezhető. Büszke vagyok arra, amit összehoztunk, úgy érzem, sikerült egy intelligens horrort alkotnunk. Azt mondtam egy barátomnak egy vita alkalmával, hogy megpróbálhatsz stílust adni valaminek, de a stílus magáért beszél, és megmutatja, ha nem hiszel benne, csak tetteted. Aki ismer engem, vagy a videoklipjeimet, látni fogja, hogy a filmem kapcsolatban áll azzal a stílussal. Ahogyan én látom a világot, annak egy szelete ez a film.

Jackie Earle Haley részvétele már biztos volt, amikor kiderült, hogy te leszel a rendező?

Samuel Bayer: Freddy Kruger szerepe akkor még nem volt eldöntve, de Jackie Earle volt az első olyan név, akitől Andrew, Brad és én izgalomba jöttünk. (Andrew Form és Bradley Fuller producerek) Rögtön éreztük, hogy ő lenne az igazi, ő lesz a megfelelő Freddy karakterére. Nagyra értékelem a szakértelmét, és azt, hogy mennyire törődik azzal, amit csinál. Meg kellett győznünk, hogy ő egy pszichopata karakter égett arccal, és karmokkal. És ha van egy Oscar-díjra jelölt színészed, akkor ezt elég mélyen és komolyan kell vázolnod neki, nem pedig felületes és ostoba módon. Remélem, az emberek látják és értékelik mindazt, amelyet ő tett a filmért, mert nagyon keményen dolgozott. A kesztyű, amelyet viselnie kellett, tényleg nagyon nehéz és mocskos tárgy volt. Csináltunk pár jelenetet vele és Nancy-vel, ahol rémisztgetnie kellett a lányt, és egyszerűen hátborzongató volt.

Ha jól tudom, sor került még egy kis pótlólagos forgatásra decemberben, a tesztvetítések után…

Samuel Bayer: Pár jelenetet újraforgattunk a szünidő alatt, és úgy hiszem, ezek sokat dobtak a filmen. Vannak jó félelmetes jelenetek…

Mit szerettetek volna elérni a törölt vagy kivágott, illetve újraforgatott jelenetekkel?

Samuel Bayer: Rájöttünk, hogy bizonyos dolgok, amelyekről azt hittük, jól működnek majd, mégsem működtek megfelelően. Nagyon szerencsés helyzetben voltunk, hogy sok dolgot újragondolhattunk. Néhánynak köze volt a félelemkeltéshez, néhánynak pedig ahhoz, ahogyan Freddy-t látjuk.

Mivel új vagy a játékfilmek világában, mely horrorfilmekből merítettél ihletet?

Samuel Bayer: Azt hiszem, a Paranormal Activity sikere mindenképpen hatással volt rám. Az igazi horrorokban hinned kell a karakterekben. Úgy vélem, az olyan mozik, mint például a Hívatlanok, jól működnek. Ez az, amit nem látsz, és ezért félsz tőle. Ha valami befolyásol engem, ha valódi hús-vér karaktereket ábrázolnak, érzelmileg belekerülök a történetbe. Amit megtanultam, különösen Andrew-val és Brad-del, hogy sok minden csak időzítés kérdése. Ha valamit egy bizonyos módon megvágsz, sokkal ijesztőbb tud lenni.

Ha már a producereket említetted, jól működött köztetek a dinamika?

Samuel Bayer: Azt hiszem, jó kapcsolatban vagyunk egymással.

Csak kíváncsi vagyok, mivel olyan sokáig udvaroltak neked…

Samuel Bayer: Olyan, mint bármely más kapcsolat: van, hogy azt mondják, soha többé nem akarnak látni engem, van, hogy őrülten szerelmesek vagyunk egymásba.

El tudod magyarázni, mi az a “Nightmare Map”, amely többször említésre került a forgatás során?

Samuel Bayer: Egy karakter mindig, amikor elalszik, álmában egy helyre kerül, amelyet aztán felébredvén körülír, amely aztán valós nyomot jelent a többi karakter számára. Ez valami olyan, amit nem lehet teljesen megmagyarázni. Ez egy olyan ötlet, amely sokkal több jelentéssel bír a papíron, mint a képernyőn. De majd árulni fogom a Rémálom Térképemet a Sunset Boulvard-on. Egy dollárért darabját. (nevet)

Azon a napon beszélgetünk, amikor napvilágot látott a Rémálom az Elm utcában teljes trailer-e. Elolvasod, amit az emberek mondanak róla a világhálón?

Samuel Bayer: Igen, elolvasom. Azt hiszem, mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy ez a film a műfaj rajongóinak készült. Az embereknek meg kell érteniük, hogy a Rémálom a rajongóknak szól, és nem tiszteletlenség a sorozattal szemben. Sok dühödt megnyilvánulást olvastam vele kapcsolatban, néhányan nem képesek kivárni, amíg meglátják, milyen is lett, néhányan pedig azt szeretnék látni, ahogyan a Platinum Dunes a pokol tüzén ég el…

Vagy “legyen rákos”. Ez volt a legrosszabb…

Samuel Bayer: Vagy hogy miért nem hoztak egy igazi rendezőt, hogy megcsinálja… Nézd, mindegyiküket más vezérel. Olvastam néhány nagyszerű reakciót is a trailer-rel kapcsolatban. Az emberek nem hisznek benne, hogy egy nagy filmet kapnak. Néha a horrorfilmek úgy néznek ki, hogy látszik rajtuk az alacsony költségvetés. Nos, mi igyekeztünk olyan mozit csinálni, amely igazán nagy durranásnak néz ki.

Nyilvánvalóan nincsen lelkiismeret furdalásod a trend miatt, hogy Hollywood filmfeldolgozásokat csinál…

Samuel Bayer: Az emberek azt hiszik, Hollywood azért csinál remake-eket, mert kifogyott az ötletekből. Én nem hinném, hogy ez azért van, mert nincsenek friss ötletek, sőt: ha valami egyszer már jól működött, az egy másik, friss szemszögből talán még jobb lehet. Emiatt sok kritikát kaptam. Én ugyan nem vagyok Chris Nolan, de nagyon tetszik, amit ő a Batman-nel csinált. Nem olyan volt, mint a tévésorozat, vagy Tim Burton víziója, vagy éppen Val Kilmer verziója, hanem egy teljesen más nézőpont szerint dolgozta fel a dolgokat. Persze nem hiszem, hogy mindent újra meg kellene csinálni. Nem hiszem például, hogy Az ördögűzőt, vagy az Aranypolgárt is újra kellene csinálni.

Számomra úgy tűnik, egyes karakterek sokszor nem akarnak kimúlni, de a filmsikerekben szinte semmi nem marad már az eredetiből, mégis megnyomják a restart gombot.

Samuel Bayer: Imádom ezt! Amikor majdnem tiszta lappal kell kezdeni mindent.

Most, hogy elkészült a Rémálom, már sorakoznak előtted új projektek?

Samuel Bayer: Igen, végre fellélegezhettem, de már felajánlottak nekem néhány dolgot. Van egy képregény, amit igazán szívesen megcsinálnék, The Boys a címe. Egy csapat zsoldosról szól, akik azt a feladatot kapják, hogy verjék ki a sz…t is olyan szuperhősökből, akik felhagytak a tevékenységükkel. Ennél jobb nem is kell nekem. A The Boys világában a szuperhősök szemétládák. Az öcsém egy képregény történész, aki egy csomó képregénnyel ismertetett meg engem. Van köztük néhány igazán jó kötet.

Mit gondolsz, van jövője Freddy Kruger-nek?

Samuel Bayer: Úgy vélem, végeztünk egymással. De ez nem jelenti azt, hogy nem szeretjük egymást.

A Rémálom az Elm utcában június 10-étől riogatja a magyar mozibajárókat.

FORRÁS: www.shocktillyoudrop.com

Kommentek

Legyél te az első, aki hozzászól!

Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!

Legfrissebb cikkeink