Magazin / Összefoglaló

Karácsonyi ének a mozivásznon

2009. november 6. 11:53

Az utóbbi száz évben nehéz volt úgy felnőnie bárkinek is, hogy ne találkozzon valamilyen formában Charles Dickens Karácsonyi ének című klasszikusával. Bár ez az opusz az amúgy sokszor olvashatatlanul terjedelmes köteteteket gyártó író rövidebb munkái közé tartozik, a legtöbben nem a könyvből, hanem a filmvászonról ismerik a történetet. A mese 1908 óta íródó mozgóképes történelmében a legújabb fejezet a hamarosan nálunk is debütáló 3D-s változat, Robert Zemeckis műhelyéből, Jim Carrey főszereplésével. A premier apropóján összegyűjtöttük az eddigi legizgalmasabb feldolgozásokat.

A filmadaptációk sorát a mozi egyik atyja nyitotta meg: 1908-ban Thomas Alva Edison forgatott egytekercsest azzal a Charles Ogle-lel a főszerepben, aki nem sokkal később a filmtörténelem első Frankenstein-szörnyeként is elévülhetetlen érdemeket szerzett. S ha már a horrornál tartunk: a műfaj legendája, Vincent Price összetéveszthetetlenül hideglelős narrátorhangjával járult hozzá az 1949-es televíziós feldolgozás “szellemességéhez”.

Ezeket aztán még számtalan, sikeres és kevésbé sikeres alkotás követte az évtizedek során, és időről-időre felbukkant bennük egy-egy ismerős arc a fő(anti)hős Ebenezer Scrooge kihívásokkal teli szerepében. Mindenképpen az érdekesebb választások közé tartozik Patrick Stewart, azaz a Star Trek sorozat Picard kapitánya – őt egy 1999-es tévés adaptációban láthatták viszont a döbbent trekkie-k (Picardot megelőzően, 1994-ben már volt egy “űrbéli” vendége a sztorinak: James Earl Jones, vagyis Darth Vader eredeti hangja is részt vett egy tévékamerák által rögzített nyilvános, dramatizált felolvasáson, ahol rajta kívül Martin Sheen is segédkezett közelebb hozni a maiakhoz Dickens porosodó történetét).

2000-ben aztán Ebenezer Scrooge nemet és nevet váltott: ebben a feldolgozásban Ebony Scrooge (Vanessa Williams), a példaképnek semmiképp sem nevezhető popdíva kapta meg a maga erkölcsi tanulság-adagját.

Mivel mégicsak egy meséről van szó, magától értetődő volt, hogy előbb-utóbb a rajz- és bábfilmes adaptációk is megérkeznek. A Disney már 1983-ban lecsapott a történetre (amit most, 2009-ben is ők visznek újra a mozikba), és Mickey Egér is saját Karácsonyi éneket kapott tőlük. Ennek a feldolgozásnak az igazi érdekessége a zseniálisan megjátszott Ebenezer Scrooge-Dagobert bácsi párhuzam.

1992-ben Muppeték is elmesélhették közönségüknek a maguk moralizáló történetét, hogy aztán majd’ másfél évtizeddel később a másik bábuniverzum, a Szezám utca is felsorakozzon melléjük – utóbbiak természetesen a legkisebbeket célozták meg a 2006-os meseverzióval.

Frédi és Béni nevéhez fűződik a Karácsonyi ének mozgóképes történetének legnagyobb időzavara: a két kőkorszaki szaki az 1994-es különkiadásban egy olyan ünnep kapcsán ad elő egy színdarabot, ami az ő idejükben aligha létezett. 

A legjobb és legviccesebb feldolgozás szintén különkiadás formájában született meg: 1988-ban minden idők egyik legzseniálisabb tévésorozata, a Fekete Vipera tett egy kis híján egészestés kirándulást a főhős honfitársa, Dickens birodalmába. Ez az egyik legrendhagyóbb adaptáció is egyben, hiszen mindenki Mr. V.-je éppen a fordítottját éli át annak, amit a többi feldolgozás Ebenezer Scrooge-ai: példás, ám szegény életet élő hűséges brit alattvalóból válik a szellemek látogatása után azzá a velejéig romlott, ravasz gazemberré, akit a sorozatból megismerhettünk.

Alternatív feldolgozásként megemlíthetjük még az Excsajok szellemExcsajok szelleme mutatott romantikus komédiát is - ám tény, hogy a Karácsonyi ének immár több mint százéves mozis históriájának igazi mérföldköve a Robert Zemeckis-féle IMAX 3D-s animációs film lesz, amit november 5-étől játszanak a magyar filmszínházak.

Kommentek

Legyél te az első, aki hozzászól!

Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!

Legfrissebb cikkeink