Magazin / Összefoglaló

Jön a telihold és a Farkasember

2010. február 8. 10:16

“Hiába tiszta a szíved, hiába mondasz imát minden éjjel,
farkassá változol, ha nyílik a farkasölő sisakvirág,
és a tavaszi Hold fényes.”
- cigány legenda

A harmincas-negyvenes években a Paramount Studios több olyan horrorfilmet mutatott be, amelyek műfajt teremtettek: megszületett a szörnymozi. A korszak legendás sztárjai, mint Lugosi Béla, Boris Karloff és Claude Rains életre keltették Drakulát, Frankenstein szörnyét, a Múmiát és a Láthatatlan embert, így alakot öltöttek azok a legendás monstrumok, amelyek addig csak az olvasók képzeletében léteztek.

Az egyik legrémisztőbb szörnyeteg 1941-ben került mozivászonra Lon Chaney, Jr. alakításában. A történet egy magányos férfiról szólt, aki kénytelen feladni azt, ami számára a legdrágább: a lelkét. A nézők lélegzetvisszafojtva figyelték, amint a film hőse átalakult szörnyeteggé. Amikor a Hold a legkerekebb lett, a férfiből kitört az állati düh, amely addig lelkének legsötétebb bugyraiban fortyogott csak. Félig ember, félig démon üvöltött fel, akin örök átok ül. A hasonló művek egész seregét elindító klasszikus Universal-film nyomán a Farkasember a mítosz eredetéhez nyúl vissza.
 

A Farkas újra üvölt, avagy egy klasszikus újrafelfedezése

Ezredévek alatt számtalan néven emlegették a különféle kultúrákban. Az egész világon régóta rajonganak a mitikus farkasemberért, aki teliholdkor farkasszerű szörnyeteggé változik. A film azonban csak hetven évvel ezelőtt fedezte fel magának a híres szörnyeteget. A Universal stúdió 1935-ben rukkolt elő A londoni farkasemberrel, de csak az 1941-es klasszikus Farkasember alapozta meg a lény modern mozimítoszát. A film megteremtette a tragikus sorsú nemes úr, Lawrence Talbot ikonikus figuráját, amelyet Lon Chaney, Jr. formált meg. A George Waggner által rendezett Farkasember tette teljessé a Universal szörnyfilmjeinek galériáját. Talbot karaktere a stúdió több későbbi filmjében is felbukkant.

A “Szörnyű üvöltése a halál gyászdala” szlogennel forgalmazott Farkasember azonnal klasszikus lett, bár a maga 70 percével meglehetősen rövid szörnyfilm volt. Tovább növelte Lon Chaney, Jr. nimbuszát, és a Universal más “szörnyei” is felbukkantak benne, így Claude Rains A láthatatlan emberből mint Sir John Talbot, illetve Lugosi Béla a Drakulából: ő játszotta a cigányt, aki felfedezi az átkot, amely Lawrence-t sújtja.

Benicio Del Toro, aki a legújabb Farkasember főszereplője és egyik producere, már régóta érdeklődött a műfaj iránt. Megbeszélte menedzserével, Rick Yornnal, hogy elkészítik a maguk Farkasember-változatát. “Ezek a szörnyfilmek komoly hatással voltak rám és testvéreimre gyerekkorunkban - mondta Yorn. - Már akkor szerettem volna valami hasonlót készíteni, amikor Hollywoodba jöttem. Pár éve megláttam Benicio előszobájában a Farkasember poszterét, amely Lon Chaney, Jr-t ábrázolta teljes farkasember-maszkban. Benicio éppen nyakig szakállas volt. Ránéztem a plakátra, aztán rá, és azt kérdeztem: Mit szólnál, ha megcsinálnánk a Farkasembert?”

Del Toro tisztában volt vele, hogy sok időt kell majd a maszkmester székében töltenie a megfelelő hatás érdekében, de azonnal benne volt a dologban. “A legelső színészi produkció, amire vissza tudok emlékezni gyerekkoromból, az Lon Chaney, Jr. alakítása a Farkasemberben. Úgy gondoltuk, ideje tisztelegni e klasszikus meg A londoni farkasember előtt. Izgalmas volt belegondolni, hogy a régi jó kézműves módszerrel fogunk dolgozni.”

Del Toro nem akarta kockáról kockára újraforgatni a régi filmet, inkább az volt célja, hogy aktualizálja a mai közönség számára. Úgy érezte, az Andrew Kevin Walker és David Self által megírt sztori új fordulatokat visz a történetbe, modern látásmóddal ábrázolja a jól ismert karaktereket, miközben tiszteletben tartja az eredeti film értékeit. Del Toro és Yorn egy kedélyes vacsora alatt győzték meg Scott Stuber producert, itt az ideje ismét vászonra vinni a klasszikus történetet.

Ahhoz kétség sem fért, hogy Benicio Del Toró-é lesz a főszerep. “Beniciónak elképesztően átható a tekintete - mondta el Scott Stuber. - Az általa kifejezett érzelmek nélkülözhetetlenek a film számára, különösen, amikor átalakul fenevaddá. Nem akartuk különválasztani a színészt a farkasembertől, hogy a végén az egyik sarokban legyen Benicio, a másikban meg a szörnyeteg. Hiába a rengeteg trükk, az érzelmeket a színész fejezi ki, az effektek ezt csak hangsúlyozni képesek.” A kis csapathoz Sean Daniel is csatlakozott, a négy producer ezután együtt kezdett olyan rendezőt keresni, aki nemcsak a történet drámaiságát tudja megragadni, de ahhoz is ért, hogyan kell észrevétlenül vegyíteni a vizuális effektusokat, a szörnytrükköket és a számítógépes animációt.

Eredetileg Mark Romanek rendezte volna a filmet, de ő még az előkészítő munkálatok alatt kiszállt a produkcióból. Helyét Joe Johnston foglalta el, aki annak idején még látványtervezőként kapott Oscar-díjat Az elveszett frigyláda fosztogatói pazar világáért. Azóta rendező lett, aki a karaktervezérelt filmeknek (Októberi égbolt) ugyanúgy mestere, mint azoknak, amelyekben a trükköknek és a látványnak nagyon fontos szerepe van (Jurassic Park 3., Hidalgo - A tűz óceánja).

Mint minden filmjénél, a Farkasember esetében is a történet sokkal jobban érdekelte a rendezőt, mint a látványosság. “A rengeteg akció, vér és borzalom mélyén Lawrence Talbot és halott öccse menyasszonyának szerelme rejtőzik - magyarázta Johnston. - Azt akartam, hogy ez a kapcsolat legyen a film legfőbb összetartó eleme. A közönség ezáltal élheti át, milyen szörnyűséggel kell megküzdenie Talbotnak.” Olyan akcióhorrort akart készíteni, amellyel meglepi a közönséget. “Amikor filmünkben az ember vérfarkassá alakul, olyan élményben lesz része a közönségnek, amilyet még nem tapasztalt - mondta a rendező. - Korábban minden farkasember ugyanúgy változott át: megnyúltak a csontok, szőr nőtt az arcon, és kész. A Farkasemberben viszont olyan látványt nyújtunk, amilyet csak számítógéppel lehet létrehozni. Nagyszerű a kiindulópont, ez Benicio Del Toro, és a végcél is pompás, ami a Rick Baker által megálmodott maszk. Amíg pedig eljutunk egyiktől a másikig, az maga a csoda, aminek megalkotásához többféle módszert alkalmaztunk egyszerre.”

Nemesek, detektívek és Viktória-kori ifjak: a Farkasember szereplőgárdája

A Farkasember alkotói számára fontos volt, hogy ne csak magát a szörnyet, hanem a többi eredeti szereplőt is megidézzék az 1941-es filmből. Lawrence apja - akinek szerepét Claude Rains játszotta a régi produkcióban - annak idején nem volt központi karakter, a mostani alkotógárda azonban úgy érezte, az idősebb és a fiatalabb Talbot kapcsolatának kibontása kulcsfontosságú az új változatban. A fiatalabb Talbot nemcsak azért tér vissza Blackmoorba, hogy kiderítse, mi történt szeretett öccsével, hanem apjával is rendezni akarja kapcsolatát, akivel évtizedekkel korábban elváltak útjaik. Lawrence excentrikus apjának szerepére a legendás Sir Anthony Hopkins-t kérték fel. Mivel a két Talbot régóta nem beszélt egymással, viszonyuk érthetően igen feszült attól a pillanattól, hogy találkoznak. Del Torónak nem is kellett megjátszania, hogy nagyon ideges, hiszen borzasztóan izgult, hogy ekkora színészóriással játszhat együtt. “Kezdetben inkább nyűg volt a közös munka, mint öröm - mesélte Del Toro. - De aztán elég volt figyelnem a gesztusait, és tudtam, milyen irányban kell elindulnom. Nagyon jólesett, hogy apró jelekkel irányít.”

“Apa és fiú kapcsolata rendkívül hideg, mert nagyon eltávolodtak egymástól, miközben viszonyuk soha nem is volt olyan szeretetteli, ahogyan azt egy normális családban elvárhatnánk - magyarázta Hopkins. - Lawrence-nek nem állt módjában megismerni az apját. Már gyerekként elküldték otthonról, mivel elmondhatatlan szörnyűségnek, édesanyja halálának volt szemtanúja. Sir John eltaszította magától a fiát, és Amerikába küldte, ahonnan történetünk kezdetén Lawrence világhírű színészként tér vissza. A két férfi kapcsolata tehát lélektanilag hideg és sötét, amit szeret a közönség. Átalakulás, feltámadás, megváltás - a film olyan témákat boncolgat, amelyek rendkívül izgalmasak.”

A mocskos körmű, szutykos ruhájú, csimbókos hajú Sir John céltalanul bolyong düledező udvarházában. Állandó kétségek között tartja Lawrence-t afelől, pontosan hányadán is állnak ők egymással. Johnston számára nagy élvezetet jelentett Sir John őrületének kibontása, akárcsak a két karakter közötti feszültség ébren tartása. “Sir John komplett őrült, de ezt ő a világ legnormálisabb dolgának tartja. Anthony játszott már hasonló szerepeket, de a Farkasember filmidejének feléig nem tudjuk, hogy Sir John mennyire bolond. Addig Anthony csak apró jeleket ad, sugallva, hogy valami nem stimmel, és a néző várja, mikor derül végre ki, pontosan mi a helyzet vele.”

A tragikus szerelemmel megvert Gwen Conliffe szerepére - amelyet hajdan Evelyn Ankers játszott - Emily Blunt-ot kérték fel. A fiatal színésznő nagy áttörése Az ördög Pradát visel volt, ahol Meryl Streep éles nyelvű első asszisztensét alakította. Gwen Lawrence öccsének, Bennek a menyasszonya, és azért megy Londonba, hogy megkérje leendő sógorát, keresse meg a férfit. Miután kiderül, hogy Ben halott, a lány lassan beleszeret Lawrence-be. “Nagyon meghatónak találtam a forgatókönyvet - mondta a színésznő. - Hiába szörnyfilm, nemcsak az erőszakról szól, hanem a szerelemről és az ember küzdeni tudásáról is. Joe klasszikus, mindent elsöprő, széles érzelmekkel operáló szörnyfilmet akart készíteni, és mindvégig tartotta magát ehhez az elhatározásához.”

Bár a többi színésztől eltérően Emilynek nem kellett órákig szenvednie a maszkmester székében, a fiatal színésznő mélyen át tudta érezni a vérfarkas tragédiáját, és azt is, Gwen min megy keresztül miatta. “Titkon mindannyian arra vágyunk, hogy átváltozzunk azzá, amik valójában vagyunk, és megismerhessük énünk sötét oldalát.” Gwen hamar észreveszi, hogy Lawrence-ben sötét erők munkálnak, és hogy azelőtt soha nem volt ilyen vad. A férfi veszélyes lett, és a lány a rájön, hogy ugyanez a veszély az ő lelke mélyén is ott szunnyad.

Lawrence öccsének meggyilkolása felkelti a Scotland Yard felügyelője, Aberline érdeklődését is, akit Hugo Weaving alakít. A karaktert valós személyről, Frederick George Aberline felügyelőről mintázták, aki annak idején átvette a Hasfelmetsző Jack utáni nyomozás vezetését, mert a kerületi rendőrség nem tudott megbirkózni a feladattal. “Hugóban rengeteg energia feszül, ettől hiteles mindig az alakítása - magyarázta Stuber, miért az ausztrál színészre esett a választása. - Éppen ezekre az energiákra van szükség egy szörnyfilmben, mert a mítosz ettől lesz valósággá. Minél jobban lejön a feszültség a vászonról, annál hátborzongatóbb lesz az élmény.”

“Aberline valós személy, de némi változáson esett át a forgatókönyvírók jóvoltából - vette át a szót Weaving. - Intelligens ember, akit azonban erősen megviselt a Hasfelmetsző Jack utáni hajsza. Okos, ravasz, sőt, ha muszáj, még kedves is tud lenni, de elképesztően szkeptikus: szerinte szóba sem jöhet, hogy a blackmoori gyilkosságokat nem ember követte el.”

Elszabadul a pokol: a szörnytrükkök

Mivel a film készítői a legjobb szakemberrel akartak dolgozni, a hatszoros Oscar-díjas szörnytrükk-tervezőt, Rick Baker-t (Egy amerikai farkasember Londonban) kérték fel a vérfarkas életre keltésére. Baker hű akart maradni az eredeti farkasember-figurához, amelyet Jack Pierce tervezett a negyvenes években. “Jack Pierce volt a példaképem - mondta Baker. - A munka során az ő farkasembere lebegett a szemem előtt, ugyanakkor modernizálni is akartam a karaktert. Az én kreatúrám vadabb, olyan ádázul néz ki, hogy a néző azt gondolhatja, bármire képes.”

A producerek és a rendező tudták, a nézők számára azok a jelenetek a legizgalmasabbak, amelyekben az emberből farkas lesz. A Farkasember nagyot lép előre a korábbi hasonló filmekhez képest, ami a vizuális effektusoknak köszönhető - Johnston hazai pályán játszott. “A farkas feje különböző darabokból áll, amelyeket külön-külön illesztettek Benicio fejére - magyarázta a rendező. - Tehát nem egybefüggő maszkról van szó, így Benicio mimikával is kifejezhette a lény érzelmeit. Nem akartunk csak számítógépes animációra támaszkodni, mert azzal bármit meg lehet csinálni, s emiatt könnyű átesni a ló túlsó oldalára, és hiteltelen lesz az egész. Azt akartuk, hogy az átalakulások teljesen valószerűek legyenek, és csak akkor toltuk meg egy kis animációval, amikor a maszk használata már kevésnek bizonyult.”

Baker először saját magán próbálta ki a farkasfejet, mielőtt Beniciót beültette volna székébe, hogy három órán keresztül föl se tudjon állni onnan. Mivel a trükkmester pontosan tudni akarta, hogyan fog kinézni a farkas, és mit érez majd a színész, Baker szépen magára ragasztgatta a fej darabjait, megfésülte a szőrt, “vért” öntött a fenevad szájára, majd fényképeket készített magáról. Elégedett volt az eredménnyel. “Az a vicc, hogy sokkal többet látom a színészeket a maszkjaimban, mint anélkül - árult el egy műhelytitkot. - Reggel beülnek a székembe, azonnal elkezdem rájuk ragasztgatni a cuccot, és ezután már csak a szörny van előttem. Amikor Benicióra gondolok, mindig vérfarkasként jelenik meg előttem, ha véletlenül szembejönne az utcán, talán meg sem ismerném.

A Farkasember február 11-én érkezik a magyar mozikba, előzetese a szereplőknek nem sok jót, a szórakozni vágyóknak azonban annál több látványt és izgalmat ígér.

Kommentek

Legyél te az első, aki hozzászól!

Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!

Legfrissebb cikkeink