Magazin / DVD Guide

DVD formátumok

2006. április 28. 14:29

Felgyorsult életritmusunk egyenes velejárója a technikák folyamatos és egyre hatékonyabb fejlődése, melyet az adattárolók piaca sem kerülhet el. A kilencvenes évek végén megjelenő VHS-t felváltó DVD számos új, egészen addig lehetetlennek tűnő funkciókkal árasztotta el a házimozis élményeket. Tűéles, digitális kép, jelenetek több kamerállásból, közvetlen jelenetválasztás, hangsávok, feliratok ki-be kapcsolása, werkfilmek, interjúk - mindez egy külsőleg majdnem átlagos CD-nek látszó lemezen. A gyárilag közel 9-10 gigabyte-os, duplaoldalas, majd a házi berkekben megjelenő, írható 4,7 GByte-os, később duplarétegű DVD-k azonban továbbra is fizikai korlátot jelentettek a maximalista stúdiók és a fanatikus mozirajongók számára. Az elmúlt években folyamatos bizonytalanság uralja a piacot, miközben egyes technológiák segítségével már akár több tíz gigabyte-nyi adatot, és ezzel együtt a korábbinál még élesebb és jobb minőségű képpel rendelkező kiadványokat forgathatunk kezünkben. Egy átlagos DVD felbontásának korlátai legjobban egy projektoron szembetűnőek (ún. pixelesedés, kockásodás), ezért is fontos, hogy a filmek minnél nagyobb felbontásban kerüljenek tárolásra a lemezeken.

A DVD következő generációját (melyet gyakran neveznek HD DVD-nek, ahol a HD a nagy sűrűséget - high-density - és a nagy felbontóképességet - high-definition - jelenti) már a DVD megjelenése előtt elkezdték fejleszteni. A DVD nagy felbontóképességű változata az eredeti fizikai DVD formátumot használja, de olyan új videókódolási eljáráson alapul, amely lehetővé teszi a nagy felbontású videó tárolását azon a területen, amely a normál felbontású videót tárolta. A nagy sűrűségű formátumok kék vagy ibolya lézert használnak a kisebb pitek olvasásához, így rétegenként több, 15-30 GB adatot lehet tárolni. A nagy sűrűségű formátumok nagy felbontású MPEG-2 videót használnak, és alkalmazhatnak fejlettebb kódolási formátumokat is a 720 pixel vagy 1080 pixel széles videók támogatásához.

A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy a HD lemezeket nem játsszák le a jelenleg forgalomban kapható készülékek. Míg a vörös lézeres lemezeket a DVD-s PC-k megfelelő szoftverekkel is lejátszhatják, addig a kék lézeres lemezek új optikai fejet és vezérlőket igényelnek. A HD lejátszók minden bizonnyal olvasni fogják a jelenlegi DVD-ket, tehát egy korábban felhalmozott, masszív gyűjtemény bizonyosan nem fog elavulni az új lejátszó megvásárlásakor.

2004 elején öt javaslat érkezett a HD-DVD formátum szabványosítására.
- WMV HD (Microsoft)
- HD-DVD (DVD Forum)
- Blu-ray (Blu-Ray Disc Association)
- EVD (eWorld, Kínai kormány)
- FVD (AOSRA/ITRI, Tajvan)

Közülük két formátum, a HD-DVD és a Blu-ray feltűnően életképesnek bizonyult, számos stúdió tette le voksát egyikük-másikuk mellett, és néhány országban a lejátszók mellé már kaphatók az első lemezek is - természetesen a DVD kezdeti időszakához igazodva még csillagászati áron.

Kommentek

Legyél te az első, aki hozzászól!

Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!

Legfrissebb cikkeink