Magazin / Összefoglaló

Daybreakers - Vámpíruralom

2010. március 30. 19:32

Az író-rendező testvérpár, Peter és Michael Spierig első zombi horrorfilmjük, az Zombik városa sikerén felbuzdulva határozták el, hogy a Daybreakers - A vámpírok kora című sci-fi thriller ötletüket ötvözik a vámpírfilm műfajával. Ám ahelyett, hogy a Bram Stoker / Anne Rice-féle gótikus gyökerekhez nyúltak volna vissza, a fivérek inkább a nem túl távoli jövőbe helyezték a történetet, ahol az iskolás gyerekektől a cégvezérig mindenki vérszívó. “A Daybreakers felteszi a kérdést, hogy mi történne, ha holnap mindannyian vámpírrá válnánk - magyarázta Michael Spierig. - Csavarunk egyet a tipikus vámpírfilmek szabályain, anélkül, hogy mellőznénk, amit a műfajban szeretünk.”

Spierig-ék zsenialitása és humorérzéke már a film nyitójelenetében megmutatkozik, amely bemutatja az esténként munkába induló, ingázó vámpírokat, amint sorban állnak a Starbucks előtt egy gyors, frissítő pohár vérért. “Ahelyett, hogy barlangokban, kastélyokban és egyéb tradicionális föld alatti rejtekhelyeken bujkálnának, a vámpírok elfogadták helyüket az életben (a halálban), és visszatértek a külvárosokba - mondta el Peter Spierig. - Folytatják ténykedésüket nap, mint nap (éjről éjre), csak éppen vámpírként.”

Ám a tápláléklánc csúcsán lenni veszélyes. Az emberi lények - a vámpírok kizárólagos táplálékforrásai - már csak a népesség 5%-át teszik ki, és számuk gyorsan fogyatkozik. Az egykor gazdag források radikális megcsappanása miatt eluralkodó tömegpánik természetesen bolygónk jelenlegi állapotára utal. “A Daybreakers sokban hasonlít az ötvenes évek nagy sci-fi filmjeire - tette hozzá Chris Brown producer. - A korszak aktuális politikai történéseit kommentálták, a kommunizmus vagy a bomba fogalmát helyettesítve. Lesz sok vér és erőszak a műfaj kedvelőinek, de a filmnek mondanivalója is van.”

“Van valami szinte punk rock-os a régi filmzsánerekben, és ennél a filmnél ezt rögtön éreztem - fogalmazott Ethan Hawke, aki Ed Dalton-t, a vámpír hematológust alakítja. - Ugyanaz a mély ellenkulturális véna dübörög benne.” “Szeretjük ezt a műfajt, ezen nőttünk fel. Amennyire vissza tudok emlékezni, a sci-fi/horrorfilmek mindig is lenyűgöztek és izgalomban tartottak minket. Nemcsak a zsigeri félelem miatt, amit egy jó horror képes kiváltani, hanem mert a kreatív lehetőségek végtelenek.” - magyarázta Michael Spierig.

Miután a rendezők eladták a 16 oldalas treatment-et a Lionsgate-nek, további két éven keresztül fejlesztették a forgatókönyvet. Chris Brown producert aztán már az első változat lenyűgözte. “Elképesztően eredeti volt az ötlet. Fontos a műfaj, de ami ezt a könyvet igazán izgalmassá tette, az a régi, beágyazódott forma teljesen új megközelítése.” A rendezők az első perctől tudták, hogy megtalálták az ideális producert. “Minden referenciánk egyezett, ugyanazokat a filmeket láttuk - mesélte Brown. - Sőt, azt hiszem, én több horrorfilmet láttam, mint ők. Mindhárman nagy rajongók vagyunk, úgyhogy az első beszélgetésünk olyan volt, mint egy klubtalálkozó.”

Az alkotók az első perctől Ethan Hawke-t képzelték Ed Dalton szerepére, és a szerepet kifejezetten neki írták. “Mindig is tetszettek Ethan szerepválasztásai. Jó filmekben játszott, és intelligens, érzékeny, érdekes ember. Azt nem tudtuk, érdekelné-e ez a szerep, de őt akartuk.”

Hawke elismeri, hogy kezdetben nem tetszett neki, hogy elköteleződjön egy műfaji film mellett, de a forgatókönyv összetett témája elsőre feltűnt neki. “Semmi kedvem nem volt hozzá, nem éreztem, hogy tetszeni fog. Úgy döntöttem, hogy elolvasok 10 oldalt, de már az ötödik oldalnál tudtam, hogy meg akarom csinálni. Azonnal feltűnt, hogy a történet teljesen egyedülálló, és nagyon szellemes. Nagyon remélem, hogy a film azoknál is működni fog, akik nem kifejezetten szeretik a sci-fi/ horrorfilmeket, mint például én; azok, aki viszont rajongói, nagyon fogják szeretni.”

A Daybreakers hőse, Ed Dalton vámpír hematológus kapja a megbízást, hogy feltaláljon egy emberi vért helyettesítő készítményt, mielőtt az utolsó tartalékok is elapadnának, és a vámpírok éhen halnának. Fajtájával ellentétben Dalton-t morális kételyek gyötrik, és csak állati vért hajlandó fogyasztani. “Ed története a főnixmadár feltámadása. Halott, és poraiból támad fel újra. Útja arról szól, hogyan ébred fel sétáló hulla állapotából és válik élő emberi lénnyé, és ez az allegória érvényes mindannyiunkra.”

A forgatás során Peter és Michael Spierig minden ötletnek örült, amivel Hawke hozzájárult az alkotói folyamathoz. “Ethan nem csak besétált, és felmondta a sorait. Ragyogó ötletei voltak. Éppannyira rendező és író, mint színész, úgyhogy nagyon jól értette a történetet és karakterét is.” Hawke elmondta, hogy a Daybreakers az első olyan filmje volt, amelyben két rendezővel dolgozott együtt, és ezt meglepően élvezetesnek találta. “Mindig azt gondoltam az ilyen felállásról, hogy ha két rendező van, igazából az egyik a rendező, a másik inkább az író. Peter és Michael esetében elmondhatom, hogy mindketten rendezők. Az első nap egyikük odajött hozzám, és azt mondta: ‘Nagyon tetszett, ahogy a füledhez értél.’ Aztán odajött a másik azzal, hogy ‘Ne nyúlj a füledhez!’ Örültem ennek, komolyan, mert rájöttem, hogy nem lehet jól vagy rosszul csinálni, minden csak preferenciák kérdése. Van ebben egyfajta szabadság.”

Amint Hawke elvállalta a szerepet, a fivérek megkeresték Willem Dafoe-t, és felkérték Elvis szerepének eljátszására, hiszen régóta csodálták a színészt sokarcúságáért. “Mindig megnézem a karaktert, hogy mit csinál, aztán megkérdezem magamtól, hogy érdekel-e ez a fajta kaland, mint színészt - mondta Dafoe. - Néha az ilyen műfajú filmeknél előfordul, hogy a film készítőit jobban érdeklik a speciális effektek, mint a színészek. De a Spierig testvérek nem így működnek, nekik ez személyes ügy. Az első filmjükkel lemerítették a hitelkártyájukat, a hátsó kertben forgattak, úgy fejezték be, hogy mindent beletettek. Ezek a srácok nem karrieristák. Egyszerűen csak nagyon mély a kötődésük a filmkészítéshez, és ezt a nyelvet beszélik a legjobban.”

Sam Neill korábban sosem játszott még vámpírt, mégis örömmel ugrott be eljátszani Bromley-t, a vértermelő cég korrupt elnökét. “Ami nagyon mulattatott, és kíváncsivá tett a forgatókönyv folytatására, az a kép, ahogyan a vámpírok sorban állnak a Starbucks előtt a véradagjukért. Szórakoztató volt a szerepem, nagyon élveztem a forgatást.”

Bromley lánya, Alison ember. Az őt alakító Isabel Lucas-t Ausztrálián kívül nem nagyon ismerik. Otthonában a népszerű Home and Away című televíziós sorozatban játszott korábban. “Michael és én sosem láttuk Isabel műsorát - ismerte be Peter Spierig -, de a meghallgatás után világos lett, hogy ő kell nekünk. Őszinteséget és érzékenységet hozott a szerepbe. Lucas karaktere, aki az emberi lázadókkal bujkál egy évtizede, végül szemtől szembe kerül vámpír apjával, és kiteríti kártyáit.” “Öröm volt nézni Isabel-t Sam-mel együtt játszani - tette hozzá Michael. - Teljesen azonosult a szereppel, a karaktere döntéseivel, érezte, merre tart a figura, teljesen elkötelezte magát.”

A rendezők elismerték, hogy először nagyon megijedtek attól, hogy ekkora sztárokkal fognak együtt dolgozni, de félelmük hamarosan elillant. “Kb. 5 percig tartott, aztán rájöttünk, hogy van egy kidolgozott beosztásunk, és egy költségvetésünk, úgyhogy túl kell lenni rajta. A stáb minden tagja a Földön járt, megkönnyítették a dolgunkat. Mindenki készen állt a munkára.”

A fivérek aprólékosan készültek elő az ausztrál forgatásra. “A szemük előtt lebegő kép, hogy hogyan is kéne a filmnek kinéznie, soha egy pillanatig nem változott - mesélte Brown. - Elkészítették az animált előképeket a forgatandó jelenetekhez, részletes storyboard-ot rajzoltak minden egyes képkockához, speciális effekteket terveztek.”

George Liddle a film látvány- és jelmezterveiért is felelt, így egységes világot tudott teremteni. A rendezőkkel kitalált előzetes koncepció alapján minden olyan elemet gondosan elkerültek, ami a gótikus stílusra vagy a tipikus vámpírsztorikra emlékeztetett. “Olyan világot akartunk felépíteni, ami a jelenlegihez hasonlít, némi futurista beütéssel. Sok időt töltöttünk együtt könyveket és fotókat nézegetve, hogy hivatkozási pontokat találjunk. A mi vámpírvilágunk hideg, sok szürkével, feketével, fehérrel, fluoreszkáló fénycsövekkel. Az emberi világ - a menedékhely - sokkal melegebb tónusokat kapott.”

Ben Nott operatőr szorosan együttműködött Liddle-lel, maga tervezte a fényeket, úgyhogy nagyon kevés külső fényforrásra volt szükségük. Egy másik fontos döntés Nott és a rendezők közös határozata nyomán született: a Genesis rendszert használva digitális kamerákkal forgatták a filmet. “Úgy éreztük, hogy a digitális képnek van egyfajta tiszta sterilitása, ami passzolt a vámpírvilághoz. Hedonista világ ez, dohányoznak, isznak, és nem számít semmi. Ezért fosztottuk meg ezt a világot a színektől, hűvös, monokromatikus palettáról válogattunk.”

A speciális make-up effekteket tervező Steve Boyle kapta az egyik legnehezebb feladatot: hadseregnyi vámpírt kreálni, és néhányat azokból a denevérszerű lényekből, akik vámpírként más vámpír vérét itták meg, és átváltoztak. “Peter és Michael azt kérték, hogy futtassam végig magamban az összes vámpírfilmet, amit valaha láttam, aztán felejtsek el mindent. Azt akarták, hogy az emberi oldalukra fókuszáljunk. A denevérszerű lényekre úgy tekintettünk, mint súlyosan beteg emberekre, mint a drogfüggők. Harapásnyomok vannak karjukon, annak jelenként, hogy a vérüket szívták, szárnyakat kaptak, és kiálló a hátgerincük.”

Ezeknek a lényeknek a megteremtéséhez Boyle az egész testet beborító latex hab és szilikon protézist készített, amit kb. 11 óráig tartott ráilleszteni a színészre és kamerakész állapotba hozni. “A színésznek teljesen meztelenül kellett kezdenie, kapott egy hámot, aztán a jelmezt ráragasztottuk - semmi cipzár - szárnyakkal, kontaktlencsével, fogakkal. Az a két testrész, amit nem ragasztottunk be, a sarka és a fülei belseje volt. Kemény és fárasztó művelet volt, de nagyon hatásos. A legnagyobb kihívás az volt, hogy mindezzel időben kész legyünk.”

Boyle tervezett még ezen felül 250 agyar-szettet, és ugyanennyi pár kontaktlencsét. “Amint kiválasztottuk a színészeket, megmértük a szemüket, én pedig megterveztem a lencséket attól függően, hogy milyen vámpírról volt szó: egészségesről, betegről, vagy átváltozottról, és ezért vált a szemük igazán vérgőzössé. Azt is elhatároztuk, hogy az egészséges vámpírfog tiszta, áttetsző legyen, a következő fázisban már kicsit agresszívebb lett, végül a denevérszerű lényeké undorító és rohadt.”

Boyle elmondása szerint kiválóan együtt tudott dolgozni a rendezőkkel, mert hatalmas kreatív szabadságot adtak neki. “Tudtam, hogy ha leszállítok egy make-up effektet, azt jól fogják lefilmezni, úgy, ahogy azt kell. Értették a folyamatot, azt is, hogy mi meddig tart, és azt is, hogy mit lehet, és mit nem lehet elrejteni.”

A Daybreakers - A vámpírok kora április 1. óta látható a magyar mozikban.

Kommentek

Legyél te az első, aki hozzászól!

Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!

Legfrissebb cikkeink