Magazin

17. Titanic fesztivál - 3-4. nap

2010. április 13. 10:37

Ésszerű megoldás

Rendező: Jörgen Bergmark
Ország, évjárat: Svédország, 2009
Szekció: Versenyben
Magyarországi bemutató: nincs rá sok esély
Szerintünk: 6/10

Rossz svéd film nincsen. Kevésbé  átütő, “csupán” kellemes perceket okozó svéd mozi már akad – soraim tárgya ez utóbbi kategóriába esik. Nagy szerencse, hogy a színészek elbűvölően természetesen és gyakorlatilag hibátlanul játszanak; ők teszik szerethetővé ezt a filmet, ami minden más fronton közepesen teljesít. Drámának túl puha, nem karcol eléggé; vígjátéknak meg nem elég vicces. Mert csendes poénokból kapunk párat, de igazi, jóleső nevetést nagyon kevésszer ereszthetünk meg - pedig remek feszültségoldó lenne. Hiszen van itt feszültség bőven, nem mindennap költözik össze két megcsaló és két megcsalt (akik az alapfelállásban két házaspárt alkottak) egy abszurd kommunában. S ha már itt tartunk, ebben a témában az Együtt c. svéd alkotás sokkal könnyedebben lavírozott az elviselhetetlen fájdalom és a végletes nevetségesség között. Egyszeri “használatra” kiválóan megfelel, de ha igazán jó skandináv filmet akarunk látni a Titanicon, nem ez a mozi az ésszerű megoldás. (D.D.)

Van Diemen-föld

Rendező: Jonathan auf der Heide
Ország, évjárat: Ausztrália, 2009
Szekció: A sötét oldal
Magyarországi bemutató: nem várható
Szerintünk: 5/10

Mindig izgalmas, ha Ausztrália történelmének kezdeti, kevésbé ismert időszakairól láthatunk mozgóképes mementókat; az utóbbi években Az ajánlat dolgozta fel legszínvonalasabban a kontinensnyi sziget egyáltalán nem dicső múltjának egy szegmensét. Most ismét előkerült egy sztori, ami nagy lehetőségeket rejtett magában – a rendező azonban nem élt ezekkel. Ehelyett írt egy hosszú, vontatott, ritmustalan (némi vigasz: kevés, de jó szöveggel dolgozó) forgatókönyvet, mely hibáját később a vágás során sem korrigálta, és nem húzta feszesebbre a moziját. Így pedig kárba veszett mind a beszédes arcú színészek, mind az operatőr remek munkája; és az eleinte ígéretes film lassan, de biztosan belesüpped az érdektelenség mocsarába. Nagyon nagyot üthetett volna, megkockáztatom, hogy stílusteremtő is válhatott volna belőle, ez az elszórtan megjelenő bravúros momentumokból (csodás képek, döbbenetes váltások, a szavakat jól adagoló szövegkönyv – részben eredeti, ír gaelic nyelven) világosan látszik. Kár érte. Azért a Tasmánia élővilága iránt érdeklődők ne fogják vissza magukat a mozipénztárnál…  (D.D.)

Kommentek

Legyél te az első, aki hozzászól!

Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!

Legfrissebb cikkeink