Filmkritika

Freddy vs. Jason

siz kritikája
2004. január 3. 13:39

Freddy Krueger és Jason Voor-hees. Nem tudom, korosztály-omban (a 20-as évek középtája) van-e olyan, aki ne hallott volna róluk. Vagy legalább az egyik-őjükről. A megboldogult kalóz-videós korszak két olyan egyéniségéről van szó, akiket nem lehetett nem kultiválni. Magánnyal párosuló brutalitásuk, vérrel-verejtékkel ijesztővé dolgozott karakterük nyálcsorgatva vonzotta pajzán-állati érdeklődésünket újabb és újabb kalandjaik (mészárlásaik) felé. Egy letűnőben lévő korszak két mohikánja, az álom és a valóság ura teszi még egyszer (egyszer?) tiszteletét nálunk a XXI. században, életre hívva kamaszkorunk rettegéssel átszőtt éjszakáit.

Rémálom az Elm utcában (Freddy) 7 folytatást élt meg, a Péntek 13 (Jason) pedig 10-et. Nem kellett tehát túl sok ahhoz, hogy valakinek kipattanjon fejéből az ötlet: eresszük össze a két mészárost. Gondolom, az alkotók szeme előtt egy gigászi ütközet lebegett, amelyben minden (épületek, emberek) elpusztul, amihez csak a két gyilkológép hozzáér. Viszont amíg az az elképzelés, hogy egymásra uszítanak két ilyen kultikus szörnyet új, az már korántsem, hogy leszámolásuk alatt romba döntik a makro-világot. Elég, ha csak a Terminátort vagy a Mátrixot hozom fel példának, melyeknek másolása nem bátorság, hanem inkább badarság. Úgy látszik, egy újfajta “klasszicizmus” köszönt a filmvászonra, ahol (fél)istenek küzdenek meg azért, hogy melyikük uralkodjon az emberek életének (vagy inkább halálának) joga felett.

A Freddy vs. Jason nem olyan rossz film. A maga keretei között igyekszik egy két lábán megálló történettel feltámasztania a címben szereplő két sorozat-gyilkost, méghozzá ”üzleti alapon”. Freddynek hatalmában áll életre keltenie Jasont, s ezt meg is teszi, de cserébe a segítségét kéri: a Voorhees fiú néhány gyilkossággal (minél több, annál jobb) csempéssze vissza Krueger nevét (s a tőle való rettegést) a springwoodi fiatalok álmaiba, ezzel pumpálva új erőre a késujjú gyerekgyilkost. Egy ponton aztán a mészárosok útja keresztezi egymást “két dudás nem fér meg egy csárdában”-módon, így kezdetét veszi a végső párbaj, ahol az emberek csupán statisztaszerepre vannak kárhoztatva.

egész lendületesen halad a végkifejlet felé. Rögtön az elején Freddy elmagyarázza nekünk a szitut, aztán azonnal kezdetét is veszi a gyilkolászás - méghozzá elég látványosan és kreatívan. Ahogy azonban haladunk a vége felé, mind inkább észrevehető, hogy az írók a széria régebbi filmjeiből merítenek. Egy pon-ton aztán elfogy az ötlet, kanyon-ná szélesednek a dramaturgiai lyukak, s ezeket a hiányosságokat hektoliternyi vérrel próbálják ellensúlyozni. A film végén már egyenesen spriccel, bugyog, ömlik a vér. Kevesebb vér, több ötlet jobban bevált volna, de azért így is élvezet nézni a két gyilkos csatáját, még ha néhol paródiába csap is át az egész. Hiszen melyik trash-horror nem paródia is egyben valahol?

Robert Englund ismét elemében van Freddy szerepében, míg a Jasont játszó Ken Kirzinger néma rémként kaszabolja végig a filmet. Kettejük eltérő habitusa nagyszerű ritmust ad a filmnek, a két karakter különbözősége (tűz-víz volta) mutatja meg igazán jellembeli eltérőségüket, azaz a másik tükrében látjuk igazán, milyen is igazi, mély személyiségük. Ez nagyon jól érvényesül, s mintegy valósághűvé teszi a két mészáros karakterét.

Ronny Yu-nak, a film rendezőjének hellyel-közzel sikerült megfelelően eltalálnia. Nem teng-nek túl látványosan a vizuális trük-kök sem a filmben, amely egyér-telműen Az Freddy vs. Jason előnyére válik.

Aki tehát egy kicsit nosztalgiázni akar, és egy vértől iszamos leszámolás látványára vágyik, annak nyugodt szívvel ajánlható a film. Aki viszont korrekt történetet, jellemfejlődést produkáló karaktereket szeretne, még véletlenül se üljön be rá. Nehogy a végén rosszat álmodjon, s az álmok birodalmában megkísértse a késujjú Freddy Krueger…

Értékelés:

Freddy vs. Jason

Játékidő: 97 perc

Rendezte: Ronny Yu

Szereplők: Robert Englund, Ken Kirzinger, Jason Ritter, Monica Keena, Lisa Wilcox, Brian Thompson, Kelly Rowland, Odessa Munroe, Chris Marquette

Tovább a film adatlapjára

Kommentek

Legyél te az első, aki hozzászól!

Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!

Legfrissebb kritikáink
  • Tintin kalandjai

    Erdélyi Tamás szerint: "Összegezve a Tintin kalandjai remek szórakozást nyújt a 10 év alatti korosztálynak, a felnőtteknek pedig akad egy tucat kikacsintás (pl. Hergé cameoja) és a rendkívül impresszív látvány - utóbbi azonban az egyetlen oka annak, hogy később Spielberg klasszikusai között emlegessük."
  • Drive - Gázt!

    Kovács Patrik szerint: "A Drive ugyan távolról sem korszakalkotó mestermű, de érzékbizsergető stiláris kuriózumként, "hangulatfilmként" mégis joggal pályázik a néző szimpátiájára."
  • A hódkóros

    Czehelszki Levente szerint: "Kijelenthető, hogy Jodie Foster új rendezésével bizonyos értelemben csúnya luftot lőtt. Gibson továbbra sem A-listás színész, de legalább már jó úton van afelé, hogy cselekedeteiről újra a Filmvilágban, ne pedig a Blikkben értekezzenek."
  • Cowboyok és űrlények

    Erdélyi Tamás szerint: "A stáblistára tekintve rögtön kiderül, hogy a majdnem húszfős produceri stáb és a történetért felelős nyolctagú(!) csapat garantált módja annak, hogyan szakítsunk százfelé egy inkább egyszer, de alaposan körbejárt koncepciót."
  • Rossz tanár

    Szilvási Krisztián szerint: "A Rossz tanár tényleg gyenge, úgy pedagógiailag, mint dramaturgiailag. Cameron Diaz halovány-steril unalmas komika, s bár 2 mellékszereplő azért viszi a sztorit, összességében táblán csikorgó, köhögést porzó kréta-fércművel van dolgunk."