Szigorúan piszkos ügyek

Hazánkba egy éven belül betört a Hong Kongi filmtrilógia mindhárom része. Ennek első darabja (amely a konkrét filmbeli kronológikus sorrendben a második) pedig példázza, hogy miért is lett olyan nagy a sikere. Az itthon egyre nagyobb népszerűségnek örvendő távol-keleti filmgyártás egy olyan darabkájáról van szó, amely magában elegyíti az akció, a thriller és a dráma legnagyszerűbb oldalait. Adva van egy rendőrfőnök és egy maffiavezér. Ők ketten jó barátok, mégis a munkájukból adódóan ahol lehet, keresztbe tesznek egymásnak. A maffiavezér ezért beépít a rendőrségbe egy kémet, a rendőrfőnök pedig beszervezi a maga emberét a rosszfiúk közé. A bonyodalmak akkor öltenek testet, amikor a két tégla azt a feladatot kapja, hogy keresse meg a kémet a maga csapatában. Így veszi kezdetét egy izgalmas, szövevényes, akció- és érzelemdús kaland, amelynek a végén igazán senki nem lesz győztes.

A néző igazán a szívébe zárja a pozitív és a negatív szereplőt, olyannyira, hogy végül kétségessé válik számára, valójában melyik a rossz oldal - ha az létezik egyáltalán. Lenyűgöző, milyen hatást volt képes elérni a két rendező azzal, hogy a főhősök magánéletét és egyéb problémáit is belekeverte a történetbe. Igazi embert próbáló lelki nehézségekkel kell szembenéznie a két “téglának”, melyeket Tony Leung és Andy Lau színészek elismerést érdemlő alakítása tesz életszerűvé. A maffia-elemeket sem nélkülöző alkotásnak talán abban rejlik a legnagyobb ereje, hogy képes a néző szemét a képernyőre tapasztani, és a film másfél órájára keményen a fotelbe bilincselni. A képivilág kiváló, gondolhatunk itt például a háztetőn zajló jelenetre, a szemközti ház üvegfalán visszatükröződő cselekményre. Az operatőri munka annyira kifinomult, hogy a szemfüles néző azt is láthatja, ahogyan a hő rezegve száll fel a tetőről az ég felé. Mindezt a hangulatot erősíti a csodaszép zene is, amelyet a készítők mindig tudták, hová kell elhelyezni ahhoz, hogy a néző ne érezze azt, hatást akarnak elérni nála.

Azonban ez a nyitó darab akár egyedül is képes lenne megállni a helyét, hiszen a cselekmény itt még nem válik bonyolulttá, itt még az akcióelemek dominálnak. Ahogyan a következő két részből kiderül, a trilógiának három fő hangulata van: az akció, a krimi és a dráma. Ez az első rész pedig kétségkívül a trilógia legizgalmasabb, legakciódúsabb része… Garantáltan mindenki várni fogja a folytatást.

Kommentek

Legyél te az első, aki hozzászól!

Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!