Filmkritika

A Thomas Crown-ügy

Hubay József kritikája
1999. november 25. 04:10

A neve Brosnan, Pierce Brosnan és ki is feszíthetne a mai palettáról fessebben Thomas Crown, a tökéletes úriember, elegáns tőzsdecápa, milliomos világfi szerepében? Mainapság senki más. 1968-ban, ha nem lett volna Sean Connery alaposan bejáratva, bizonyára Steve McQueen lett volna James Bond, mint ügyeletes sármőr. Mert hogy a Thomas Crown ügy volt már egyszer abban az évben, McQueennel. Boldogan mesélnék a különbségekről, a hasonlóságokról és írnék összehasonlító elemzést, de erről nagy közsajnálatra le kell mondanom, lévén, az eredetiről eddig nem is hallottam. Így most csak ez van.

Nem vártam semmit, mert nem ismertem a dolgot, leszámítva saját leírásunkat, ami alapján erősen Briliáns csapda-szagú sztori volt várható. És bár René Russo nem Zeta-Jones, azért a 40 éve ellenére mutat némi kisugárzást ő is, pláne, ha mással sem foglalkozik a fodrászával együtt egész filmben, minthogy erre rájátsszon (sikerrel). Ha mindent egybevetünk, egyszerűsítünk, akkor az egyenlőségjel két oldalán egy irigylésreméltó környezetben lenyomott, izgalmasan alakuló, buktatókkal telepakolt love story marad, nochdazu ráadásul happy enddel. Csak éppen mellékesen repkednek a míves festménylopások a csúcskóserül őrzött múzeumból (egy az elején és egy a végén), amik lenyűgöztek. És nem hitech-kütyükkel agyontrükközött technikai agyamentségekkel hihetetlenkedi el a csenész a képet, hanem ésszel, fifikával, amit már mikor is láttunk utoljára? Mesterien szép, ahogy zajlanak ezek a megfújások, már csak ezekért is érdemes megnézni a filmet. Szinte szétszakad az ember a kárörömtől, ahogy a záróakció során a felkészült zsarurendőrök hadosztálya várja a csenészt a múzeumban és átverődnek, mint fekália a palánkon.

De a pénz nem boldogít, amint valaki ezt már egyszer belehazudta a köztudatunkba.

Kellemesen klasszikus, mégsem kliséktől hemzsegő, hagyományos és szélesen rendezett, régivágású film lett a feldolgozás, nyilvánvalóan az eredeti szem előtt- és féltő tiszteletben tartásával, bőségesen igényes zenével, jó szereplőkkel és nem túl kacifántos, de azért egészségesen fordulatos sztorival.

Végezetül még feltétlenül el kell mondanom, mi játszódott le kisagyamban, amikor a főcímet látva azt fedeztem fel, hogy szórakoznak a betűkkel: pl. Pierce Brosnan nevében van két “r”. Szépen kiírták, utána a két betű helyet cserélt, és ezt utána az összes névvel eljátszották, a second second rendezőasszisztensig. Elképzeltem, milyen lehetett az időjárás azon a délelőttön, amikor is az elfelejtettemnevű Title Design-nál összeültek brainstormingolni (agyalni) a témán, hogy miként is kellene feldobni a történetet. És lőn - hirtelen valakinek eszébe jutott: “Figya, mi lenne, ha a betűk így helyet cserélgetnének, meg minden.” Mire a többiek sejthetőleg így reagáltak: aha, az tök jó lenne. Csak mert hogy így lett. Ez jutott az eszembe, gondoltam leírom.

Értékelés:

A Thomas Crown-ügy

Játékidő: 113 perc

Rendezte: John McTiernan

Szereplők: Pierce Brosnan, Rene Russo, Denis Leary, Ben Gazzara, Frankie Faison, Fritz Weaver, Faye Dunaway

Tovább a film adatlapjára

Kommentek

Legyél te az első, aki hozzászól!

Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!

Legfrissebb kritikáink
  • Tintin kalandjai

    Erdélyi Tamás szerint: "Összegezve a Tintin kalandjai remek szórakozást nyújt a 10 év alatti korosztálynak, a felnőtteknek pedig akad egy tucat kikacsintás (pl. Hergé cameoja) és a rendkívül impresszív látvány - utóbbi azonban az egyetlen oka annak, hogy később Spielberg klasszikusai között emlegessük."
  • Drive - Gázt!

    Kovács Patrik szerint: "A Drive ugyan távolról sem korszakalkotó mestermű, de érzékbizsergető stiláris kuriózumként, "hangulatfilmként" mégis joggal pályázik a néző szimpátiájára."
  • A hódkóros

    Czehelszki Levente szerint: "Kijelenthető, hogy Jodie Foster új rendezésével bizonyos értelemben csúnya luftot lőtt. Gibson továbbra sem A-listás színész, de legalább már jó úton van afelé, hogy cselekedeteiről újra a Filmvilágban, ne pedig a Blikkben értekezzenek."
  • Cowboyok és űrlények

    Erdélyi Tamás szerint: "A stáblistára tekintve rögtön kiderül, hogy a majdnem húszfős produceri stáb és a történetért felelős nyolctagú(!) csapat garantált módja annak, hogyan szakítsunk százfelé egy inkább egyszer, de alaposan körbejárt koncepciót."
  • Rossz tanár

    Szilvási Krisztián szerint: "A Rossz tanár tényleg gyenge, úgy pedagógiailag, mint dramaturgiailag. Cameron Diaz halovány-steril unalmas komika, s bár 2 mellékszereplő azért viszi a sztorit, összességében táblán csikorgó, köhögést porzó kréta-fércművel van dolgunk."