Filmkritika

Star Wars II. rész - A klónok támadása

Hubay József kritikája
2002. május 25. 02:20

Az új fejezetről semmit sem lehet egyértelműen kijelenteni, annyi mindenről szól már ez a polilógia. Az egyik oldalról néznünk kell a filmet, mint egy mozit a többi között, a másikról pedig, hogy a második darabka, a második előzmény miként illeszkedik a nagy puzzle-ba, ami most már monumentálissá kezd formálódni, a maga öt megjelentett részével. Soha semmilyen mozit nem követett ekkora várakozás és ilyen tömegű elvárás, mint a Star Wars előzményeket. Vártunk már ezerrel folytatásokat (pölö Matrix Reloaded, Matrix Revolutions), de itt más az erő fekvése, ugyanis a rajongók és a figyelmes mozimászkászok TUDJÁK, hogy miknek kell megtörténni, George Lucasnak az a feladata, hogy úgy vezesse elő a történteket, hogy azzal mindenki meg legyen elégedve.

Klónok támadásában ő is kardod ragad, és egy csúcsra pörgetett képsorban vív óriásit Dookuval (azaz a nagyszerű Christoper Lee-vel). Arról megint csak lehet vitatkozni, hogy ez a jelenet merészen intenzív, vagy szimplán röhejes. Minden azon múlik, hogy melyik szemszögből nézzük a dolgokat.

Mégis mennyivel életszerűbb és szimpatikusabb volt (lesz) Han Solo és Leia hercegnő csipkelődős kettőse… Annál inkább szemet szúr az űrcsaták hiánya, ami egyedülállóvá tette annak idején a SW filmeket. Lucas, miközben a tömegigények után lohol, elfelejti, megtagadja gyökereit. A film első részében, ahol igencsak látványos nagyvárosi jelenetek vannak, sem tud újat felmutatni, szinte minden képsor az Ötödik elemből köszön vissza. Természetesen lenyűgözően tanári a látványvilága az egész filmnek, rengeteg az ötletes lény, de annyira mechanikus az egész, hogy felüdülésként hat az a néhány rövidke képsor, amit valós környezetben, egy szabad ég alatti réten vettek fel a digitális kamerával. Lucas szerette volna, ha a világon elsőként sikerül neki teljes egészében olyan filmet megjelentetni, amihez nem használtak celluloidot, de lemaradt, a Vidocq megelőzte egy évvel…

A történet a szokásosan egyszerű, egymondatos keretek között marad: zuborgás van a sötét oldalon, amit a jó oldalon állók szűkölve próbálnak korlátok közé szorítani. Mindeközben mégiscsak összejött a legfontosabb: a történetből olyan jelentős részek maradtak még tisztázatlanok, amik miatt feltétlenül meg kell nézni majd a harmadik részt 2005-ben. Ami viszont véglegesen eldőlt: a fantasy, a mese és az egyediség a sötét erők befolyása alá került, úgy mint pénzipar, befektetés és merchandising. Az első rész bugyuta párbeszédfolyama a múlté, ezt a folytatást már le lehet tenni az asztalra. De már régen nem a mesélés áll a középpontban, hanem a gigantikussá vált ipari igények alázatos kiszolgálása.

Értékelés:

Star Wars II. rész - A klónok támadása

Játékidő: 136 perc

Rendezte: George Lucas

Szereplők: Hayden Christensen, Natalie Portman, Ewan McGregor, Samuel L. Jackson, Ian McDiarmid és Christopher Lee

Forgalmazó: InterCom

Tovább a film adatlapjára

Kommentek

Legyél te az első, aki hozzászól!

Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!

Legfrissebb kritikáink
  • Tintin kalandjai

    Erdélyi Tamás szerint: "Összegezve a Tintin kalandjai remek szórakozást nyújt a 10 év alatti korosztálynak, a felnőtteknek pedig akad egy tucat kikacsintás (pl. Hergé cameoja) és a rendkívül impresszív látvány - utóbbi azonban az egyetlen oka annak, hogy később Spielberg klasszikusai között emlegessük."
  • Drive - Gázt!

    Kovács Patrik szerint: "A Drive ugyan távolról sem korszakalkotó mestermű, de érzékbizsergető stiláris kuriózumként, "hangulatfilmként" mégis joggal pályázik a néző szimpátiájára."
  • A hódkóros

    Czehelszki Levente szerint: "Kijelenthető, hogy Jodie Foster új rendezésével bizonyos értelemben csúnya luftot lőtt. Gibson továbbra sem A-listás színész, de legalább már jó úton van afelé, hogy cselekedeteiről újra a Filmvilágban, ne pedig a Blikkben értekezzenek."
  • Cowboyok és űrlények

    Erdélyi Tamás szerint: "A stáblistára tekintve rögtön kiderül, hogy a majdnem húszfős produceri stáb és a történetért felelős nyolctagú(!) csapat garantált módja annak, hogyan szakítsunk százfelé egy inkább egyszer, de alaposan körbejárt koncepciót."
  • Rossz tanár

    Szilvási Krisztián szerint: "A Rossz tanár tényleg gyenge, úgy pedagógiailag, mint dramaturgiailag. Cameron Diaz halovány-steril unalmas komika, s bár 2 mellékszereplő azért viszi a sztorit, összességében táblán csikorgó, köhögést porzó kréta-fércművel van dolgunk."