Filmkritika

Mennyei királyság

Hubay József kritikája
2005. május 6. 03:53

Patacsata volt a másik választási lehetőségem, és abból kiindulva, hogy gyerekekkel szavaztatta meg a forgalmazó itthon a magyar alcímet, úgy gondoltam, hogy én már kinőttem a célcsoportból. Mainapság Amazonast lehet rekeszteni ezekkel a történelmi kalandfilmekkel, amiknek se vége, se veleje, és a vászonról leözönlött nagy hősiességben térdig gázol a mozinéző, amikor elhagyja a vetítőtermet. Nekem már a Gladiátorral is voltak bajaim, úgyhogy az sem hatott meg, hogy Ridley Scott rendezőóriás filmjét a hangzatos ”A Gladiátor rendezőjétől” felkiáltással kívánják rámsózni (Mert mit nekünk az 1492, a Thelma és Louise, a Szárnyas fejvadász, a Nyolcadik utas a halál, és a Fekete eső, ugye…) Nochdazu ráadásul Orlando Bloomtól a hideg kiráz, nyápic megjelenése ellenére mindig fajsúlyosabb szerepet kap, mint amivel elbír, légies, szinte már átlátszó tündeként még hiteles volt, illetve akkor is, amikor Szép Helénát lenyúlta a férjétől, és bátyja szoknyája mögött kereste a menedéket. Miért nem csinálnak már neki egy filmet, amiben háztartástantanárt alakít egy általános iskolában, ahol minden kislány belé szerelmes? Na, ennyit a foghúzásos nyavalygásomról, és most byte-ba öntök néhány sort esetleg a filmről is.

Liam Neeson) közli vele a köztük fennálló családi köteléket (“az apád vagyok”), mire kovácslegényünk kinyírja a helyi papot, és nekiindul a Szent Földnek bűnbocsánatért magának és nejének, aki öngyilkos lett, amiért a pokol várja tárt kondérokkal. Jeruzsálemben pedig igen parádésan fényes karriert fut be. Ennyi a történet előzménye, a film lényegében Jeruzsálemben játszódik.

Innen kezdve egy kis Trója, egy kis Egri csillagok, egy kis ez, egy kis az. A nagy bölcs vezérek nagy vezérek és bölcsek, a kapzsi és gonosz vezérek gonosz vezérek és kapzsik, a szerelmesek között mindig áll valami, hogy ne legyen kerek az élet, a gonoszok meglakolnak, a jótett helyébe menetrend szerint érkezik a jótett, csakis a fair play jegyében. A nemes lelkület és idealizmus szemben a becstelen hatalomvággyal. Sok új szálra és mozgatórugóra keresve sem lelünk a cselekmények között. Így aztán nem marad más hátra, mint előre, és hogy elvagyunk a látvánnyal, ami felülről súrolja az átlagost. Bár a CGI hó még nem az igazi, pláne, hogy sosem ér földet és nem látszik benne a karakterek lehelete, de a CGI seregek már komolyak, jobbak, mint valaha (amit valaha én láttam). A csatajelenetek egyik Gyűrűk urával sem veszik fel a versenyt, de a “valós”, emberi seregek közötti kínálatban elfogadhatóak. Bár a kaszabolós részek inkább művésziek, mint véresek, azért helyenként felszisszenni is van lehetőség. Viszont a parittyaágyúk bombái rendesen fakítanak és kitanulhatjuk pölö a nagyszerű ellenszerét a félelmetes ostromtornyoknak (hátha egyszercsak szükségünk lesz rá a szomszéd ellen).

Egy kivételével (Liam Neeson) minden karakter létezett, de hogy a sztori pontosan miképp is alakult annak idején, annak csak Isten és talán Ridley Scott a megmondhatója. Történelmi ismereteink bővítésére mindenképp csak csínján használjuk a filmet, a puszta tények után már erősen valószínű, hogy minden más Scott és William Manahan forgatókönyvíró fantáziájának gyermeke. A film nem lett se több, se kevesebb, mint a monumentális vagy annak szánt többi történelmi akciófilm. Korábban évtizedenként készült egy belőlük, ezek érthetően népszerűek és igazán jók voltak, a hatalmas felhajtás és költségek miatt a stúdiók háromszor is meggondolták, mielőtt ekkora fábá vágták. A számítógépes trükktechnika forradalmi lehetőségeivel viszont már évek óta semmi sem lehetetlen. Egy kétszázezres sereg vászonra varázsolása nem állít kellékesek és statiszták hada elé lehetetlen feladatot; az egér és a billentyűzet harcában dől el a csata java része. Így aztán elő lehet venni többévezredes történelmünk sok-sok fejezetét újratárgyalásra. Van, amit érdemes, van, amit csak meseszerű karakterek kitalálásával lehet izgalmassá tenni. Mindez részben jó, mert alapjaiban mégiscsak történelmi ismereteket közvetít, másrészt viszont ott ferdít, ahol a stúdió és a film érdekei megkívánják. (Erre egy egyszerű, de szemléletes példa: a trójai háború több, mint 9 évig tartott, a filmben talán három hétig.) Csűrhetném-csavarhatnám, de bármit mondok, aki szereti ezeket a filmeket, ezt is meg fogja nézni, és nem fogja megbánni.

Értékelés:

Mennyei királyság

Játékidő: 145 perc

Rendezte: Ridley Scott

Szereplők: Orlando Bloom, Eva Green, Liam Neeson, Jeremy Irons, Brendan Gleeson, Edward Norton, David Thewlis, Kevin McKidd, Marton Csokas, Alexander Siddig

Forgalmazó: InterCom

Tovább a film adatlapjára

Kommentek

Legyél te az első, aki hozzászól!

Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!

Legfrissebb kritikáink
  • Tintin kalandjai

    Erdélyi Tamás szerint: "Összegezve a Tintin kalandjai remek szórakozást nyújt a 10 év alatti korosztálynak, a felnőtteknek pedig akad egy tucat kikacsintás (pl. Hergé cameoja) és a rendkívül impresszív látvány - utóbbi azonban az egyetlen oka annak, hogy később Spielberg klasszikusai között emlegessük."
  • Drive - Gázt!

    Kovács Patrik szerint: "A Drive ugyan távolról sem korszakalkotó mestermű, de érzékbizsergető stiláris kuriózumként, "hangulatfilmként" mégis joggal pályázik a néző szimpátiájára."
  • A hódkóros

    Czehelszki Levente szerint: "Kijelenthető, hogy Jodie Foster új rendezésével bizonyos értelemben csúnya luftot lőtt. Gibson továbbra sem A-listás színész, de legalább már jó úton van afelé, hogy cselekedeteiről újra a Filmvilágban, ne pedig a Blikkben értekezzenek."
  • Cowboyok és űrlények

    Erdélyi Tamás szerint: "A stáblistára tekintve rögtön kiderül, hogy a majdnem húszfős produceri stáb és a történetért felelős nyolctagú(!) csapat garantált módja annak, hogyan szakítsunk százfelé egy inkább egyszer, de alaposan körbejárt koncepciót."
  • Rossz tanár

    Szilvási Krisztián szerint: "A Rossz tanár tényleg gyenge, úgy pedagógiailag, mint dramaturgiailag. Cameron Diaz halovány-steril unalmas komika, s bár 2 mellékszereplő azért viszi a sztorit, összességében táblán csikorgó, köhögést porzó kréta-fércművel van dolgunk."