Filmkritika

X-Men 2

Godzi kritikája
2003. december 25. 10:06

Az evolúció folyamatos fejlődés. Az élet fejlődik, tökéletesedik. A kulcs: mutáció. Mutálódunk, hogy jobban alkalmazkodjunk a környezethez és a többi élőlényhez. Ez egy nagyon lassú folyamat, ami többnyire évezredekig, sőt, évmilliókig tarthat, de néha, senki sem tudja miért, felgyorsul, és ilyenkor csoda történik, mely létre-hozza az X-eket, a mutánsokat.

Az első képregény a Sárga kölyök volt 1900 elején. A néhány képkockás mókás butaság az újság színesebbé tételéhez kellett, hogy a gyermekek is kezükbe vegyék a lapot, hogy aztán majd felnőve olvasókká legyenek.

Az új média hamar kedveltté vált. Állatfigurákkal, detektív történetekkel és rövid sci-fikkel szórakoztatták azokat, akik kedvet éreztek a képes mesékhez. A legnagyobb fogyasztók a gyerekek lettek, ezért rövidesen külön magazinba gyűjtve jelentek meg a legváltozatosabb képregények (comic). Azután, mikor egyes figurák jobban megfogták a szélesebb közönséget, saját kiadványba költöztek. Mire beköszöntött a második világháború, már több száz rajzolt hősnek volt sorozata, és néhány addigra már el is tűnt. Az egész világot bejárták a többnyire egyszerűen megfogalmazott történetek, nem túl bonyolult rajzokkal. Minden országnak akadtak saját művészei, akik folyamatosan készítették az egyedi stílusú műveket.

Korcs-máros Pál, Fazekas Attila, vala-mint a talán legismertebb, több díjat nyert Zorád Ernő, aki 80 éves is elmúlt már, mikor elhunyt Budapesti otthonában. Szegényt nem becsülték meg igazán, és még akkor is jelentek meg kép-regényei az újságokban, amikor már régen nem fizettek neki a közlésükért. Az Európai piacon a legkönnyebben a francia Pif ma-gazin terjedt el, a lapkiadóknak köszönhetően, akik a keleti országokban is terjesztették magazinjaikat. Ők már akkor alkalmazták a manapság oly divatos “ajándék a csomagolás mögött” trendet. Apró játékokat rejtettek a kiadványuk mellé, ezzel serkentve vásárlásra a lurkókat.

Az amerikai képregény annak ellenére is igen elterjedt lett Európában, hogy sok kevésbé fejlett országban legálisan lehetetlen volt hozzájutni. Egyes, Európa északi területeire készült újságok magyar nyomdában készültek bérmunkában, így előfordulhatott, hogy néhány kiváltságos gyerekhez került belőlük. A nyelvet nem értve is könnyen ki lehetett bogozni, hogy miről van szó, ki a jó fiú, és ki a rossz, ezért az iskolai szünetekben elég témát szolgáltattak. A ‘80-as évek végén meg-tört a jég, és elárasztottak minket a várva várt rajzolt históriák. A Kockás, a Paj-tás, az Alfa, a Hahota vagy az egynyári kiadványok, mint pl. a Képírás közöltek képregényeket. Akkora volt ezekre az igény, hogy amíg az árak nem szöktek az égig, hamar elkapkodták ezeket a magazinokat az újságos standokról. Később megjelentek az egyetlen hősre koncentráló magazinok is, több-kevesebb sikerrel. A ‘90-es évek első felében már találkozhattunk magyarul a Denevéremberrel, a Supermannel vagy a most csúcson lévő Pókemberrel. Alig több, mint egy tucat folytatás erejéig pedig megjelent az X-Men is, de sajnos az olvasó számára láthatatlan okok miatt - egyszerűen magyarázat nélkül - megszűnt. (Ez nagy divat nálunk. Az egyik legutóbbi csendes kimúlást a Drágakövek magazin produkálta.) Azóta ismét vannak sorozatok, ezek egyelőre még képesek eladni magukat. S esetleg újra megjelenik majd az X-Men is, ha a film akkora sikert könyvel el hazánkban is, mint Amerikában.

Az X-men második része kissé szétszórtabb, mint az első. Sok a mutáns karak-ter, és kielégítően foglalkozni valamennyiükkel sajnos lehetetlennek bizonyul a röpke két óra alatt. Megismerünk új erőket, képességeket és rengeteg titkot, amit az első rész felvetett, de még így is marad éppen elég.

Nightcrawler (Alan Cumming) lerohanja a Fe-hér-házat, ártalmatlanná teszi az őrséget, majd az elnök (Cotter Smith) életére tör. Egy golyó el-téríti a szörnyeteget szándékától, de kérdéses, hogy tényleg a leadott lövés akadályozta-e meg a tragédiát, vagy valami más, amire egyelőre nincs magyarázat. Az elnök egyik befolyásos embere Stryker (Brian Cox) nyíltan hadat üzen a mutánsoknak, és lerohanja Xavier professzor (Patrick Ste-wart) magániskoláját, hogy begyűjtse az ott tanuló, különleges képességekkel rendelkező gyerekeket. Szemmel láthatóan sokkal többet tud a mutáns kérdésről, annak ellenére is, hogy kifaggatta a fogságban tartott Magneto-t (Sir Ian Mc-Kellen), és az rengeteget elárult neki az X-ekről. Stryker nem véletlenül küzd a mutánsok ellen. Sok éve Xavier segítségét kérte, hogy fiát, Jason-t (Michael Reid) kigyógyítsa, de mivel a professzor szerint a mutáció nem betegség, hanem csodás adomány, a katona elvitte tőle fiát, és saját maga kezdett rajta kísér-letezni. Az akkor még gyermek Jason adottságát a szülei ellen fordította, ezzel megölve anyját; Stryker, az apa, a mutánsokat hibáztatta a történtekért, és megfogadta, hogy kiírtja még az írmagjukat is.

Farkas (Hugh Jackman) közben gyökereit kutatja, de sajnos nagyon kevés siker-rel, ezért visszatér a X suliba, hogy további segítséget kérjen múltja fellelésében. Jean Grey (Famke Janssen) erejét fokozatosan térképezi fel, és félni kezd, mivel rájön, sokkal erősebb, mint azt valaha gondolni merte. A fiatal mutánsok egy-mással ismerkednek, és persze, mivel kamaszok, néha lázadoznak a sorsuk ellen. A családok értetlenül állnak az események sodrában, és néhányuk hasonlóan Strykerhez, betegségként tekint a mutáns problémára. Vadóc (Anna Paquin) és Jégember (Shawn Ashmore) között szerelem szövődik, és kiderül, hogy Mystique (Rebecca Romijn-Stamos) is kedveli Farkast (úgy látszik, Farkas a lányok közül mindenkinek bejön).

Pyro-t (Aaron Stan-ford). Kurt (Nightcrawler), aki pe-dig vagy egy kísérlet része, vagy csupán egy átok miatt változott hipp-hopp szörnyeteggé, csatla-kozik a jókhoz, hogy terjessze az igét.

Szóval, van itt minden, mint a bú-csúban. Az első 5 perc nagyon jól elkészített nyitány, és a többi akció is egészen látványos. Néhány karakternek jót tett volna, ha árnyaltabban formázzák meg, de összességében a film nagyon el van találva. Különösen az a támadás látványos és érdekes, amelyben Strayker kommandója lerohanja a mutánsok iskoláját.

A filmet Bryan Singer rendezte, mint az elsőt, ezért nem tudták elrontani. Singer nagyon érzi a X-Men univerzumot. A forgatókönyv hasonlóan csavaros az első részhez, bár néha zavaró a rengeteg mellékszál, és nem mindig klappolnak az események sem, de ez elnézhető egy képregényfilmnek.

A zeneszerző szintén egyezik az első részével, de most nem olyan erőteljes. Michael Kamen csak a jobb részeket menti át az első rész zenei anyagából, de sajnos, amiket a második részhez írt, azok nem olyan fülbemászóak.

Látványos akciómozi, képregényőrülteknek kötelező!

Értékelés:

X-Men 2

Játékidő: 133 perc

Rendezte: Bryan Singer

Szereplők: Patrick Stewart, Ian McKellen, Famke Janssen, James Marsden, Hugh Jackman, Halle Berry, Anne Paquin, Rebecca Romijn-Stamos, Bruce Davidson, Alan Cumming és Aaron Stanford

Forgalmazó: InterCom

Tovább a film adatlapjára

Kommentek

Legyél te az első, aki hozzászól!

Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!

Legfrissebb kritikáink
  • Tintin kalandjai

    Erdélyi Tamás szerint: "Összegezve a Tintin kalandjai remek szórakozást nyújt a 10 év alatti korosztálynak, a felnőtteknek pedig akad egy tucat kikacsintás (pl. Hergé cameoja) és a rendkívül impresszív látvány - utóbbi azonban az egyetlen oka annak, hogy később Spielberg klasszikusai között emlegessük."
  • Drive - Gázt!

    Kovács Patrik szerint: "A Drive ugyan távolról sem korszakalkotó mestermű, de érzékbizsergető stiláris kuriózumként, "hangulatfilmként" mégis joggal pályázik a néző szimpátiájára."
  • A hódkóros

    Czehelszki Levente szerint: "Kijelenthető, hogy Jodie Foster új rendezésével bizonyos értelemben csúnya luftot lőtt. Gibson továbbra sem A-listás színész, de legalább már jó úton van afelé, hogy cselekedeteiről újra a Filmvilágban, ne pedig a Blikkben értekezzenek."
  • Cowboyok és űrlények

    Erdélyi Tamás szerint: "A stáblistára tekintve rögtön kiderül, hogy a majdnem húszfős produceri stáb és a történetért felelős nyolctagú(!) csapat garantált módja annak, hogyan szakítsunk százfelé egy inkább egyszer, de alaposan körbejárt koncepciót."
  • Rossz tanár

    Szilvási Krisztián szerint: "A Rossz tanár tényleg gyenge, úgy pedagógiailag, mint dramaturgiailag. Cameron Diaz halovány-steril unalmas komika, s bár 2 mellékszereplő azért viszi a sztorit, összességében táblán csikorgó, köhögést porzó kréta-fércművel van dolgunk."