A PHP Error was encountered

Severity: Warning

Message: fopen(/var/lib/php/sessions/ci_sessionn4uuf0rmt7biq7g8h9apo8s08k7ane4v): failed to open stream: No space left on device

Filename: drivers/Session_files_driver.php

Line Number: 172

Backtrace:

File: /var/www/moziplussz.hu/application/libraries/Ion_auth.php
Line: 91
Function: library

File: /var/www/moziplussz.hu/public/index.php
Line: 315
Function: require_once

A PHP Error was encountered

Severity: Warning

Message: session_start(): Failed to read session data: user (path: /var/lib/php/sessions)

Filename: Session/Session.php

Line Number: 143

Backtrace:

File: /var/www/moziplussz.hu/application/libraries/Ion_auth.php
Line: 91
Function: library

File: /var/www/moziplussz.hu/public/index.php
Line: 315
Function: require_once

Kritika: Zongoralecke - Moziplussz.hu
Filmkritika

Zongoralecke

siz kritikája
2003. december 25. 10:03

“Egy cseppet sem kellemes, ha beléd másznak a hangok” - mondja egy idős, viktoriánus, abroncsszoknyás hölgy az új-zélandi őserdő mocsarában a XIX. században. A mondat mindennél jobban érzékelteti, miről is szól Jane Campion filmje. Ada (Holly Hunter) és zongorája, melyen csupa szívből, a merev szabályokat feledve játszik: egy. Mivel Ada néma, a zongora (és a zene) az, amivel képes érzelmeit kifejezni.

A vágy, a szeretetéhség, ami végül is a Zongoralecke központi motívuma: a Végzetben vad volt, a Keserű mézben szenvedélyes, a The Pianóban pedig harmonikus. Már-már túlontúl realisztikus, szégyenlős. A “szerelmi” háromszög, ami Ada, újdonsült férje, Stewart (Sam Neill) és a maorik életformájához idomuló George (Harvey Keitel) között zajlik, nélkülöz minden fennköltséget. Azért tettem idézőjelbe a szerelem kifejezést, mivel a dzsungel rengetegében nehezen talál utat a gyengédség. Ám végül is utat talál. Meglepetésre nem a hagyományos brit gentleman Stewartnál, aki birtokolni akarja Adát, hanem a hatalmas, nyers erőt sugárzó George-nál. Persze, hogy Ada, aki ki van éhezve az érintésre, az utóbbit választja.

Ada, mivel néma, a zongorán keresztül beszél. A zene teszi teljessé lényét, s persze ez az, amit ez a környezet nehezen ért meg. A jelenetek többségében Holly Hunter egyedül van a zongorával (amin igazából is maga a színésznő játszik), s itt értjük meg mélységesen mély magányosságát. George pedig, termete, vonásai ellenére gyengéden szeretne szeretni; persze, hogy egymásra találnak. A két férfi karakter, Stewart és George közti különbséget rögtön Adával való első találkozásukkor megsejthetjük: Stewart - “Milyen kicsi (Ada)”; George - “Fáradtnak tűnik (Ada)”.

A színészek kiválóak: Holly Hunter, a melankolikus, mozdulatlanságba dermedt Ada, és lánya szerepében az impulzív, életteli, vidám Anna Paquin. Határozott ellenpólusokként egészítik ki egymást. Nem csoda, hogy mindketten Oscart kaptak. Harvey Keitel is szenzációsan játszik, a magányosság élő szobra az életvidám maorik között. Sam Neill hármójuk játéka mellett elszürkül, nem tud elegendő életet csempészni karakterébe.

A legjobb jelenetek: Stewart Adát való állatias, vad üldözése az őserdő fái között, amely majdnem erőszakba torkollik. Illetve amikor Stewart egy baltával levágja Ada (mutató)ujját. E két jelenet önmagában is kész kompozíció (zene, koreográfia, színészi játék).

Ha ezt a filmet igazán meg akarjuk érteni, nem elég látnunk, át kell éreznünk. Mint Ada a dallamokat.

Értékelés:

Zongoralecke

Játékidő: 121 perc

Rendezte: Jane Campion

Szereplők: Holly Hunter, Harvey Keitel, Sam Neill, Anna Paquin, Kerry Walker, Geneviéve Lemon, Tungia Baker, Ian Mune

Tovább a film adatlapjára

Kommentek

Legyél te az első, aki hozzászól!

Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!

Legfrissebb kritikáink
  • Tintin kalandjai

    Erdélyi Tamás szerint: "Összegezve a Tintin kalandjai remek szórakozást nyújt a 10 év alatti korosztálynak, a felnőtteknek pedig akad egy tucat kikacsintás (pl. Hergé cameoja) és a rendkívül impresszív látvány - utóbbi azonban az egyetlen oka annak, hogy később Spielberg klasszikusai között emlegessük."
  • Drive - Gázt!

    Kovács Patrik szerint: "A Drive ugyan távolról sem korszakalkotó mestermű, de érzékbizsergető stiláris kuriózumként, "hangulatfilmként" mégis joggal pályázik a néző szimpátiájára."
  • A hódkóros

    Czehelszki Levente szerint: "Kijelenthető, hogy Jodie Foster új rendezésével bizonyos értelemben csúnya luftot lőtt. Gibson továbbra sem A-listás színész, de legalább már jó úton van afelé, hogy cselekedeteiről újra a Filmvilágban, ne pedig a Blikkben értekezzenek."
  • Cowboyok és űrlények

    Erdélyi Tamás szerint: "A stáblistára tekintve rögtön kiderül, hogy a majdnem húszfős produceri stáb és a történetért felelős nyolctagú(!) csapat garantált módja annak, hogyan szakítsunk százfelé egy inkább egyszer, de alaposan körbejárt koncepciót."
  • Rossz tanár

    Szilvási Krisztián szerint: "A Rossz tanár tényleg gyenge, úgy pedagógiailag, mint dramaturgiailag. Cameron Diaz halovány-steril unalmas komika, s bár 2 mellékszereplő azért viszi a sztorit, összességében táblán csikorgó, köhögést porzó kréta-fércművel van dolgunk."