Alien vs. Predator - A Halál a Ragadozó ellen
Alien vs. Predatortól (AVP)! Méghozzá nem is kicsit. Megmondom, miért! Egy: a rendező. Azt hiszem, Paul W.S. Anderson az a direktor, aki nagyon sikeres lehetne például egy pulóverkötés apropóján, miszerint: egy sima, egy fordított; egy jó rendezés, egy rossz dirigálás. Szerintem nagyjából annyi cím sorakoztatható fel filmográfiája pro oldalán (Halálhajó, Resident Evil - A kaptár), mint a kontra szekciójában (Mortal Kombat, A katona). Mintha egyenesen az lenne az ars poeticája: “A kiegyensúlyozatlanság tökéletesít!”. Márpedig ha így vesszük, az AVP-nek a mérleg szégyellnivalóbb serpenyőjébe kellett volna kerülnie. Továbbá kettő: a téma. Alien és Predator tökéletes kreációk! Időtálló stílusuk, jellegzetességeik, sebezhető vonásaik, motivációik, életterük, körülhatárolható tudatuk van. Nem véletlenül emelkedtek kultstátuszba! Erre jön az imént vázolt Anderson, hogy egy olyan történet keretében uszítsa egymásnak őket, amely talán egyetlen tekintetben sem követi az eredeti(k) vonulatát. S mindezt prequel-előzmény formában! Mondom, nagyon féltem az AVP-től!
csalódottság hiánya. De kezdjük az elején - a történetnél! Andersonnak sikerült egy csak félig zavaros, ám annál szájbarágósabb krónikát kreálnia az emberek-alienek-predatorok (felkaroltak-prédák-vadászok) triumvirátus összekapcsolására. Miután ezen kínkeservesen túlesett, a szokásos dramaturgia alapján gyorsan felhúzta a vázat a Nagy Összecsapások látványosságához, melyek esszenciálisan a címben öltenek testet, azzal az apró kiegészítéssel, hogy olyannyira ajnározott überfajunk a két szuperevolúció közé szorult. Belepakolta a szokásos karaktereket is (lúzer, rendíthetetlen katona, észkombájn fekete maca… stb.), sőt, még az Alien-filmek Bishop-jának is biztosított egy tisztelgő (vagy szánakozó?) szerepet. És hogy mi jött ki mindebből a daráló végén? Egy közepesen ostoba, átlagosan fordulatos, ámde az Alien- és Predator-hagyományokkal szerencsére kevéssé szakító akció-látványosság. Ahol minden a helyén van, aminek a helyén kell lennie, főleg a két címszereplő!
az Alienek és a Predatorok tökéletesen kidolgozottak! Egyik filmjükben sem láttuk őket ennyire testközelből és ennyire hosszan; kettejük összecsapása minden képzeletet felülmúlóan látványos és átélhető: fém csap páncélzatra, agyar mar fejbe, ostorfarok suhint testre. Két gigász küzdelme zajlik az emberek asszisztálása mellett, többnyire látványos effektek nélkül, valósághűen. Bár talán egy kissé morbidnak tűnik, szerintem mégis a forgatókönyv szemére vethető, hogy nem enged szabad döntést a nézőnek a tekintetben, melyikük mellé álljon. Helyettünk dönt, egyértelműen a Predatorok mellett törve lándzsát, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy az Alienek csupán a genetikailag beléjük programozott fajfenntartás okán ölnek, míg a Predatorok “merő szórakozásból, sportból”. Bár az is igaz, hogy mindenki a hozzá hasonlóhoz húz…
Színészi teljesítményről az AVP esetében éppúgy badarság lenne beszélni, mint arról, melyik szörny dizájnja a nyerőbb. Előbbi ugyanis nincs, utóbbi pedig eldönthetetlen, köszönhetően a jelmez- és látványtervezőknek. Az operatőri munka nélkülöz mindenfajta, hasonló filmekben szokásos “sallangot”, és teljes összhangban van a vágással, ami szintén remek. Csupán azt nem értem, a zeneszerző vajon miért vette fel a fizetését (a filmvégi track egyenesen vérgáz), mert bőven a hangmérnök viszi az auditív-pálmát.
Freddy vs. Jason mintájára - egészen élvezhető akció-horrorfilm, azzal a szigorú megkötéssel, hogy az eredeti Alien-tetralógiához semmi de semmi köze (hacsak nem maga a lény meg a kútmély hangú, barázdált arcú Lance Henriksen)! Bőven elkerüli tehát azt a csalódást, hogy a kultfilmekké emelkedett karaktereket magával rántsa a mélybe, tönkrezúzva egy olyan imázst, amely sokunkat rémisztget évek óta, és az egyik legkreatívabb emberi elmeszüleménynek számít. Alien versus Predator - a Halál a Ragadozó ellen, avagy egy filmművészeti érték “bulizós” kiadása, tökéletesen a korizléshez (korigényhez) igazítva.

Alien vs. Predator - A Halál a Ragadozó ellen
Játékidő: 93 perc
Rendezte: Paul W. S. Anderson
Szereplők: Sanaa Lathan, Raoul Bova, Colin Salmon, Lance Henriksen, Tommy Flanagan, Ewen Bremner, Agathe De La Boulaye, Carsten Norgaard, Tom Woodruff Jr.
Forgalmazó: InterCom
Tovább a film adatlapjáraKommentek
Legyél te az első, aki hozzászól!
Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!