Filmkritika

Ikrek

Szilva kritikája
2004. március 21. 00:09

Kedves Hans Fabian Wullenweber! Kérem, hogy térítse meg a mozifilm ideje alatt elfogyasztott nagymennyiségű csokoládé és egyéb rágcsálnivaló árát. Ha nem ettem volna, már nem élnék. Vagy legalábbis kómában lennék. Így viszont elszegényedtem és meghíztam!

Hát igen. Aki filmeket néz, az néha szembe kell, hogy nézzen nem mindennapi módon elképzelt és megvalósított alkotásokkal. Az Ikrek esetében nem a színészi alakításokkal volt problémám, hanem a forgatókönyvvel, a nyomasztó zenével, a vontatott jelenetekkel, a dialógusok és mozgalmak hiányával.

Ha egy film depressziós hangulatot áraszt, legalább legyen benne katarzis vagy egy valamire való konklúzió. Na de kérem, milyen konklúzió az, hogy mindenki őrült? Kínosan lassan bontakozó jelenetek váltják egymást, javarészt szótlanul. Senki nem ment meg senkit, de mindenki elveszít mindenkit azzal, ahogyan a másikba kapaszkodik. A hosszas szenvedés után a film végén vesz először a történet egy elvontabb fordulatot Lars egyik magánszámában, majd befejezésként még egy kisebb adag giccset löttyint a nyakunkba. Nesze neked északi depresszió! A színészi játék kitűnő, de a karakterek már idegesítően abnormálisak. Lars együgyűsége, Julie hisztériája, anyuci mártíromsága, apuci értetlensége bosszantó. Az egyetlen lelkileg egészséges szereplő Lars főnöke a benzinkútnál, de ő csak rövid ideig vigasztal minket néhány jelenetben emberséges és normális viselkedésével. Értem én a miérteket. De a rendezői hogyanokat már kevésbé. Talán még nem nőttem fel ehhez a filmhez.

91 perces, végtelennek tűnő, megoldásoktól mentes film a Twilling. Csak megfelelő mennyiségű boldogsághormon folyamatos fogyasztása mellett ajánlom!

Értékelés:

Ikrek

Játékidő: 91 perc

Rendezte: Hans Fabian Wullenweber

Szereplők: Trine Dyrholm, Janus Nabil Bakrawi, Lene Tiemroth, Karen-Lise Mynster, Asger Reher

Forgalmazó: Szimpla

Tovább a film adatlapjára

Kommentek

Legyél te az első, aki hozzászól!

Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!

Legfrissebb kritikáink

  • Tintin kalandjai

    Erdélyi Tamás szerint: "Összegezve a Tintin kalandjai remek szórakozást nyújt a 10 év alatti korosztálynak, a felnőtteknek pedig akad egy tucat kikacsintás (pl. Hergé cameoja) és a rendkívül impresszív látvány - utóbbi azonban az egyetlen oka annak, hogy később Spielberg klasszikusai között emlegessük."

  • Drive - Gázt!

    Kovács Patrik szerint: "A Drive ugyan távolról sem korszakalkotó mestermű, de érzékbizsergető stiláris kuriózumként, "hangulatfilmként" mégis joggal pályázik a néző szimpátiájára."

  • A hódkóros

    Czehelszki Levente szerint: "Kijelenthető, hogy Jodie Foster új rendezésével bizonyos értelemben csúnya luftot lőtt. Gibson továbbra sem A-listás színész, de legalább már jó úton van afelé, hogy cselekedeteiről újra a Filmvilágban, ne pedig a Blikkben értekezzenek."

  • Cowboyok és űrlények

    Erdélyi Tamás szerint: "A stáblistára tekintve rögtön kiderül, hogy a majdnem húszfős produceri stáb és a történetért felelős nyolctagú(!) csapat garantált módja annak, hogyan szakítsunk százfelé egy inkább egyszer, de alaposan körbejárt koncepciót."

  • Rossz tanár

    Szilvási Krisztián szerint: "A Rossz tanár tényleg gyenge, úgy pedagógiailag, mint dramaturgiailag. Cameron Diaz halovány-steril unalmas komika, s bár 2 mellékszereplő azért viszi a sztorit, összességében táblán csikorgó, köhögést porzó kréta-fércművel van dolgunk."