Filmkritika

Én, te, ő

Szilva kritikája
2004. március 20. 23:57

A rendező Franciaország távoli vidékeire kalauzol bennünket egy iskola tantermébe. Azon a területen az emberek javarészt mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoznak. A falusi iskola azok közé tartozik, ahol 4-10 éves korig a gyerekeket egyetlen csoportba összegyűjtve egy tanár foglalkozik a manókkal. A kis lurkók megnyilatkozásai - az ominózus gyerekszáj - üde humorral ruházzák fel a filmet. A nyugdíj előtt álló tanár pedig hihetetlen türelemmel és bizalommal fordul hozzájuk, élő példája az igazi pedagógusnak, aki képes fegyelmezni és egyben megérteni a gyermekeket, megtanítani őket egymás tiszteletére, mindemellett képességeik szerint fordít rájuk időt és figyelmet. A film egy évet mesél el, az évszakok változását a mesés tájon, a gyermekek fejlődését, családjukban beállt változásokat. A szituációk emberiek és hétköznapiak, de leginkább kedvesek. A tanár átkalauzolja a számok, betűk erdején és a világ kisebb-nagyobb csodáin a kíváncsi gyermeklelkeket, méghozzá igen szép eredménnyel. A nagyvárosi emberek felszínes, felületes érzelmi életéhez képest itt igazi diák-tanító kapcsolat alakul ki, igazi barátságok: diák-diák, diák és tanító, szülő és tanító között. Kicsit talán irigykedve is figyeltem a filmet, hiszen lehetséges, ezek a kicsik sokkal több plusszal indulnak tovább a felsőbb osztályokba, majd 10 éves koruk után másik “normális” iskolába, mint én a saját gyermekkoromban. Az elhivatottság, amit a tanár minden szavából, mozdulatából érezhetünk, mérhetetlen mennyiségű szeretetet kíván mind szakmája, mind az emberek iránt. Jó lenne, ha a mi oktatási rendszerünkben is leginkább az ilyen tanítók száma szaporodna meg, akikhez nem csak a diákok fordulhatnak tisztelettel és bizalommal, hanem a szülők is.

Az Én, te, ő című dokumentumfilm tisztelgés a tanítók egyszerű, ám roppant felelősségteljes és áldozatos munkája előtt. A filmet bátor szívvel ajánlom bárkinek, legyen az pedagógus, diák, szülő, fiatal vagy idős.

Értékelés:

Én, te, ő

Játékidő: 104 perc

Rendezte: Nicolas Philibert

Szereplők: Alizé, Axel, Guillaume, Jessie, Johann, JoJo, Julien, Laura, Létitia, Georges Lopez, Nathalie, Olivier (mindannyian önmagukat játsszák)

Forgalmazó: Best Hollywood

Tovább a film adatlapjára

Kommentek

Legyél te az első, aki hozzászól!

Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!

Legfrissebb kritikáink
  • Tintin kalandjai

    Erdélyi Tamás szerint: "Összegezve a Tintin kalandjai remek szórakozást nyújt a 10 év alatti korosztálynak, a felnőtteknek pedig akad egy tucat kikacsintás (pl. Hergé cameoja) és a rendkívül impresszív látvány - utóbbi azonban az egyetlen oka annak, hogy később Spielberg klasszikusai között emlegessük."
  • Drive - Gázt!

    Kovács Patrik szerint: "A Drive ugyan távolról sem korszakalkotó mestermű, de érzékbizsergető stiláris kuriózumként, "hangulatfilmként" mégis joggal pályázik a néző szimpátiájára."
  • A hódkóros

    Czehelszki Levente szerint: "Kijelenthető, hogy Jodie Foster új rendezésével bizonyos értelemben csúnya luftot lőtt. Gibson továbbra sem A-listás színész, de legalább már jó úton van afelé, hogy cselekedeteiről újra a Filmvilágban, ne pedig a Blikkben értekezzenek."
  • Cowboyok és űrlények

    Erdélyi Tamás szerint: "A stáblistára tekintve rögtön kiderül, hogy a majdnem húszfős produceri stáb és a történetért felelős nyolctagú(!) csapat garantált módja annak, hogyan szakítsunk százfelé egy inkább egyszer, de alaposan körbejárt koncepciót."
  • Rossz tanár

    Szilvási Krisztián szerint: "A Rossz tanár tényleg gyenge, úgy pedagógiailag, mint dramaturgiailag. Cameron Diaz halovány-steril unalmas komika, s bár 2 mellékszereplő azért viszi a sztorit, összességében táblán csikorgó, köhögést porzó kréta-fércművel van dolgunk."