Igazából szerelem

lelkileg. Olyankor belém kap a szomorúság, hogy nem szeret senki, hogy én sem tudok szeretni senkit (mert épp nincsen, vagy azért, mert önzőnek tartom magamat), s ilyenkor gyors kúrára van szükségem. Ami, hosszával ellentétben, maradandó. Ilyen alkalmakkor filmes kedvenceimhez nyúlok: A szerelem hálójában az édes Meg Ryannel, a Sztárom a párom Hugh-val és Juliával, vagy a Zöld kártya minden idők legfurcsább párosával. Ettől egy időre meggyógyulok, felöltődöm érzelmileg, és úgy érzem, nekem is sikerülhet! Hm, túl érzelgős vagyok? Hát mit csináljak, ha egyszer ilyen filmekkel is képesek “kényeztetni” bennünket? Most meg, mindennek a tetejébe, itt van az Igazából szerelem is! Egy film, amelyet nemcsak gondolkodás nélkül állítok romantikus kedvenceim élére, hanem kénytelen vagyok mindenkori érzelmeim bibliájává avatni! Mert az Igazából szerelem igazából tökéletes film! Nekem legalábbis hibátlan, hát neked?

Richard Curtis enyhén szólva zseni. Én nem vagyok az a típus, aki könnyen “elborul” egy Stone, Scorsese vagy Tarantino láttán, s kritikátlanul a mennyekbe emeli ő(ke)t, de a brit Curtis előtt (most már) tényleg fejet hajtok! Először jött, és azonnal világot hódított Bab Úrral (gy.k.: Mr. Bean). Aztán megírta minden idők legsikeresebb angol vígjátékát, a Négy esküvő és egy temetést. Utána előrukkolt egy mai hollywoodi románc angolosított változatával, a Sztárom a párommal. Majd celluloidra adaptálta a világ-bestseller szingli bibliát, a Bridget Jones naplóját. Most pedig, miután megírta, bepattant a rendezői székbe, és elkészítette minden idők legbájosabb karácsonyi filmjét, az Igazából szerelmet. Mondhatnám, ezt csinálja utána valaki! De nem mondom, sőt, inkább csak ámuldozom, sóhajtozom és érzelgek ezen a csodálatos romantikus vígjátékon, amely olyan finom, mint egy After Eight csokoládé, olyan kellemes, mint egy valódi ötórai tea, és olyan szívhezszóló, hogy az már majdnem túlzás. De csak majdnem, és ez az igazi bravúr! Két óra érzelemdömpinget kapunk a lehető legszélesebb spektrumon (szeretet, gyász, szerelem, vágyakozás, öröm… stb.), ám mindezt a megszokott szájbarágás nélkül.

forgatókönyv briliáns. Egy kamaradarab esetében az a legnehezebb, hogy cselekménnyel töltsük meg a véges karaktereket és teret, egy ilyen szerteágazó történetnél pedig, mint az Igazából szerelem, az, hogy hiteles kapcsolatot szőjünk a karakterek és események között (lásd pl. Traffic). Curtis történetében ez a kontaktus az Érzelem, mint alapfogalom és halmazcímke egyben. Minden egyes szereplő, aki megjelenik a filmben, felfokozott emóciót érez egy másik vagy mások iránt. Nyilvánvalót mondtam? Igen, de mégsem teljesen. Mert itt a tettek nyilvánulnak meg érzelmekben, nem pedig az érzelmek a tettekben, mint általában. Az Igazából szerelem érzései azért nem csapnak át végletesen rózsaszín giccsbe (mint pl. a Pokolba a szerelemmel! szatirikus direkt-hevülete), mert Curtis filmjében az emóciók finomak, a karaktereken belül játsszák le tűzijátékaikat, nem pedig a gesztusok-tettek túldimenzionált mezején. Marad tehát az őszinteség, amennyire csak lehetséges, és egy szívbemarkoló “a szeretet körülvesz bennünket, nyissuk hát rá bátran a lelkünket”-üzenet, melynek dózisát jobban már nem lehetett volna kimérni.

bravúros geggyűjtemény, melyet a jelenetek kreatív összekötésein túl a helyzetek-karakterek dinamikus összeillése juttat a csúcsra. A kidolgozott szerepekben az angol színjátszás majd’ teljes sora vonul fel, amely már önmagában is lenyűgöző - Hugh Grant, Liam Neeson, Alan Rickman, Emma Thompson, Colin Firth és a feltörekvő Keira Knightly csak néhány név a rengetegből. Még az epizódszerepekben is olyan hírességek domborítanak, mint Rowan Atkinson (lélegzetelállítóan visszafogott), Heike Makatsch (nagyon szemrevaló!), Billy Bob Thornton vagy Claudia Schiffer. Külön említést érdemel Bill Nighy (Underworld) fellépése, akinek komédiázása egyensúlyban (ellensúlyban) tartja a film túlzott érzelem-megterhelését. “The Christmas is all around me” című feldolgozás-dala pedig “méltán” vette be magát a zenecsatornák kínálatába a film többi slágerszámával (Sugababes, Di-do… stb.) együtt, amelyek már csak sok-sok hab a tortán.

Az Igazából szerelem nálam 10-es film. Hol nevetünk, hol szipogunk, de egy percig sem unatkozunk a film két órája alatt. Curtis pedig sportszerűtlen módon eléri azt, hogy a “The end” felirat után igazán sajnáljuk az elválást a szereplőktől, akiket teljes mértékben a szívünkbe zártunk. Úgyhogy ezentúl ha a ferihegyi terminálok környékén járok, árgus szemmel (szívvel) fogom lesni Keira Knightly felbukkanását.

Kommentek

Legyél te az első, aki hozzászól!

Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!