Filmkritika

Már megint te?!

Kőrösi Bogdán kritikája
2010. november 15. 11:35

Azok számára, akik nem a közelmúltban léptek életükben először moziba, és DVD-t sem csak idén nyáron vettek első alkalommal kezükbe, valószínűleg nem ismeretlenek a sablonos amerikai tini(gimi)vígjátékok, melyek behatóbb ismerete minden nézőt látnoki képességekkel ruház fel a filmet illetően. Ennek azért megvan az előnye, ugyanis már jó előre tudjuk, mit kapunk a pénzünkért (tehát nem lesznek irreális elvárásaink, mert megsúgom, a film béna). Popcorn evéshez tökéletes háttérzaj, agypihentetéshez megfelelő vizuális inger(hiány), szóval minden adott majd 2 órányi könnyed vegetáláshoz, mely közben néha még mosolyra is húzódik a szánk. Néha…

Marni (Kristen Bell) számára a gimnáziumi évek maga volt a pokol. Csúnya volt, szemüveges, pattanásos, egyszóval lúzer, hogy a film kategóriáján belül maradjak. Jelenleg egy menő PR-cég vezető beosztásban lévő alkalmazottja, és a legkisebb mértékben sem hasonlít régi önmagára, de az iskolaévek senki számára sem múlnak el nyomtalanul. Ahogy nem múltak el JJ (Odette Wilson), a gimi ügyeletes führerje számára sem, aki pom-pom lányos diktatúrájának 4 éves ciklusa után 180°-os fordulatot véve a pom-pomokat fehér köpenyre, foglalkozását “börtönőr”-ről ápolónőre változtatta . Amíg a két lány múltját az ellentétes pólusokon megélt gimnáziumi rezsim kötötte össze, addig jelenüket Marni bátyja, Will (James Wolk) fonja egybe. Will ugyanis mit sem sejtve JJ gonosz, sötét múltjáról, arra készül, hogy elveszi Marni ősellenségét. Persze ehhez Marninak is lesz egy-két szava.

A sztori érdekessége (és egyben mentőöve), hogy a sors mindjárt két generációt támad, ugyanis JJ nagynénje (szülei halála óta a gyámja) és Marni édesanyja szintén jól ismerik egymás diákéveikből. Ramona (Sigourney Weaver) és Gail (Jamie Lee Curtis) legjobb barátnőkből lettek legádázabb ellenségek, s köztük a kapcsolatot már egy jó ideje csak a gépek tartják életben. A személyes találkozásukat követően persze kiújulnak a régi sérelmek, és ez egyaránt megviseli anyát, lányát, nagynénit. Ennek viszont örülünk, hiszen Marni és JJ visszavedlése egykori gonosz, illetve béna énjükbe igen csekély mértékben szórakoztató csupán. Ezt a lapos, sablonos légkört rázza fel kicsit a két vászondíva szereplése, akik játszi könnyedséggel bohóckodnak a legapróbb komolyság nélkül, és elfeledtetik a kínos poénok és unalmas percek okozta sérelmeinket. Sérelmeink ugyanis lesznek szép számmal. A poénok nem ülnek, az egész kislányos civódás miatt szinte mi érezzük kellemetlenül magunkat a színészek helyett. Ezen felül nem túl reális, hogy Will, aki egy gimibe járt JJ-vel, nem ismeri fel a leghíresebb (vagy hírhedtebb) személyt a suliból. Ahogy az is elég erős anakronizmus, hogy 2002-ben VHS-re rögzítik egy amerikai iskola időkapszulájának felvételeit, de ez már csak szőrszálhasogatás.

Sajnos semmi új nincs a nap alatt. Gagyi, sablonos, amcsi tinivígjáték az előírásoknak megfelelően. Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy két nagyszerű színésznő milyen jókedvűen és kecsesen játszik végig egy szintjüknél lényegesen alacsonyabb darabot és lubickol a szerepben, akkor bátran vegyünk rá jegyet. Minden más esetben viszont kétszer is gondoljuk meg, hogy erre a filmre esik-e a választásunk, és ha a visszavonulást követően hiányérzetünk támadna, tegyük be otthon az Amerikai Pité-t, a Csaj nem jár egyedül-t, vagy Superbad-et és vigasztaljuk magunkat azzal, hogy az élményt már ismerjük.

Értékelés:

Már megint te?!

Játékidő: 105 perc

Rendezte: Andy Fickman

Szereplők: Kristen Bell, Sigourney Weaver, Betty White, Kristin Chenoweth, Odette Yustman, Jamie Lee Curtis, Christine Lakin, James Wolk

Forgalmazó: Forum Hungary

Tovább a film adatlapjára

Kommentek

Legyél te az első, aki hozzászól!

Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!

Legfrissebb kritikáink
  • Tintin kalandjai

    Erdélyi Tamás szerint: "Összegezve a Tintin kalandjai remek szórakozást nyújt a 10 év alatti korosztálynak, a felnőtteknek pedig akad egy tucat kikacsintás (pl. Hergé cameoja) és a rendkívül impresszív látvány - utóbbi azonban az egyetlen oka annak, hogy később Spielberg klasszikusai között emlegessük."
  • Drive - Gázt!

    Kovács Patrik szerint: "A Drive ugyan távolról sem korszakalkotó mestermű, de érzékbizsergető stiláris kuriózumként, "hangulatfilmként" mégis joggal pályázik a néző szimpátiájára."
  • A hódkóros

    Czehelszki Levente szerint: "Kijelenthető, hogy Jodie Foster új rendezésével bizonyos értelemben csúnya luftot lőtt. Gibson továbbra sem A-listás színész, de legalább már jó úton van afelé, hogy cselekedeteiről újra a Filmvilágban, ne pedig a Blikkben értekezzenek."
  • Cowboyok és űrlények

    Erdélyi Tamás szerint: "A stáblistára tekintve rögtön kiderül, hogy a majdnem húszfős produceri stáb és a történetért felelős nyolctagú(!) csapat garantált módja annak, hogyan szakítsunk százfelé egy inkább egyszer, de alaposan körbejárt koncepciót."
  • Rossz tanár

    Szilvási Krisztián szerint: "A Rossz tanár tényleg gyenge, úgy pedagógiailag, mint dramaturgiailag. Cameron Diaz halovány-steril unalmas komika, s bár 2 mellékszereplő azért viszi a sztorit, összességében táblán csikorgó, köhögést porzó kréta-fércművel van dolgunk."