Filmkritika

Zene és szöveg

Szilvási Krisztián kritikája
2007. március 11. 14:20

Hugh Grant újra csúcsformában. Nem tudom, miért, de nekem kicsit olyan mellék-érzésem volt, mintha ez amolyan “a nagy visszatérés” atmoszférájú filmje lenne. Bár lehet, csak azért, mert a sztori is erről szól.

Mindenesetre az világosan kiderült, hogy a jó öreg Hugh mégsem annyira öreg, mint amennyire azt a ráncai mutatják. A Zene és szöveg című (furcsa, lényegretörő, stílszerű című) film üdítő romantikus vígjáték. Pontosan azért, mivel a főhős Hugh szinte lubickol a szerepében. És baromira jól is áll neki az egykor volt popsztár gúnyája. Mit nekünk A-HA, Duran Duran vagy Chesney Hawkes (emlékszik még rá valaki…?), ha a POP nevű együttesben láthatjuk Hugh Grant-et a billentyűk mögött énekelni és rázni?

Drew Barrymore is édes a filmben, mint rendesen. Ő nem az a tipikus szépség, de nekem mindig is aranyos volt és már az is marad. A szende kislány karakterét hozza ezúttal is, megspékelve némi belevalóssággal, titokzatossággal, tudatossággal. Igazság szerint kellenek is szerepéhez ezek a plusz dimenziók, mivel Hugh figurája nagyon erőteljes a vásznon. Ezzel nagyjából kiegyensúlyozódik kölcsönös egymásrautaltságuk, amely mindig a jó filmek alapja.

Most már elég a szövegből, nézzük a zenét! Na az valami pokoli. Pokoli jó! Annyira a ‘80-as éveket idézik Hugh “egykori” (mármint a film szerint) számai, hogy azt már szinte fájdalmasan kellemes hallani. Rég elfeledett stílus tör magának újra utat a divathoz. Kedve támad az embernek elővenni az akkori slágereket. És milyen kellemes hallani Drew és Hugh duettjét is! Egyiküknek sincsen kiemelkedően jó hangja, de éppen ez adja a történet hitelét, élvezetét.

Mindent egybevetve nagyon kellemes kis film a Zene és szöveg a csúcsrafuttatott Hugh Grant-tel és a nálam két évvel idősebb, de még mindig fruska-szerű Drew Barrymore-ral. Azt meg persze mondanom sem kell, hogy a ma esti borotválkozásom közben a film soundtrackját fogom hallgatni.

Értékelés:

Zene és szöveg

Játékidő: 96 perc

Rendezte: Marc Lawrence

Szereplők: Hugh Grant, Drew Barrymore, Kristen Johnston, Brad Garrett, Campbell Scott, Aasif Mandvi

Forgalmazó: InterCom

Tovább a film adatlapjára

Kommentek

Legyél te az első, aki hozzászól!

Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!

Legfrissebb kritikáink

  • Tintin kalandjai

    Erdélyi Tamás szerint: "Összegezve a Tintin kalandjai remek szórakozást nyújt a 10 év alatti korosztálynak, a felnőtteknek pedig akad egy tucat kikacsintás (pl. Hergé cameoja) és a rendkívül impresszív látvány - utóbbi azonban az egyetlen oka annak, hogy később Spielberg klasszikusai között emlegessük."

  • Drive - Gázt!

    Kovács Patrik szerint: "A Drive ugyan távolról sem korszakalkotó mestermű, de érzékbizsergető stiláris kuriózumként, "hangulatfilmként" mégis joggal pályázik a néző szimpátiájára."

  • A hódkóros

    Czehelszki Levente szerint: "Kijelenthető, hogy Jodie Foster új rendezésével bizonyos értelemben csúnya luftot lőtt. Gibson továbbra sem A-listás színész, de legalább már jó úton van afelé, hogy cselekedeteiről újra a Filmvilágban, ne pedig a Blikkben értekezzenek."

  • Cowboyok és űrlények

    Erdélyi Tamás szerint: "A stáblistára tekintve rögtön kiderül, hogy a majdnem húszfős produceri stáb és a történetért felelős nyolctagú(!) csapat garantált módja annak, hogyan szakítsunk százfelé egy inkább egyszer, de alaposan körbejárt koncepciót."

  • Rossz tanár

    Szilvási Krisztián szerint: "A Rossz tanár tényleg gyenge, úgy pedagógiailag, mint dramaturgiailag. Cameron Diaz halovány-steril unalmas komika, s bár 2 mellékszereplő azért viszi a sztorit, összességében táblán csikorgó, köhögést porzó kréta-fércművel van dolgunk."