A PHP Error was encountered

Severity: Warning

Message: fopen(/var/lib/php/sessions/ci_sessiona3803vjpcmar1rvqtkgmt2onql7n6o93): failed to open stream: No space left on device

Filename: drivers/Session_files_driver.php

Line Number: 172

Backtrace:

File: /var/www/moziplussz.hu/application/libraries/Ion_auth.php
Line: 91
Function: library

File: /var/www/moziplussz.hu/public/index.php
Line: 315
Function: require_once

A PHP Error was encountered

Severity: Warning

Message: session_start(): Failed to read session data: user (path: /var/lib/php/sessions)

Filename: Session/Session.php

Line Number: 143

Backtrace:

File: /var/www/moziplussz.hu/application/libraries/Ion_auth.php
Line: 91
Function: library

File: /var/www/moziplussz.hu/public/index.php
Line: 315
Function: require_once

Kritika: A Baader Meinhof csoport - Moziplussz.hu
Filmkritika

A Baader Meinhof csoport

Czehelszki Levente kritikája
2009. március 13. 00:52

Többször is hangot adtam már annak, hogy milyen fontos a társadalom fejlődésének szempontjából, hogy miként gondolkodik saját múltjáról. Kiváltképp közelmúltjáról, hiszen ez mindig meghatározóbb a jövőt tekintve, mint mondjuk a középkor. Ennek a gondolkodásnak pedig az egyik legfontosabb formája a filmművészet, amely a legpopulárisabb művészeti ágként a legtöbb embert érheti el. Ebből következően elég nagy felelősség nyomja a filmkészítők vállát – optimális esetben a nemzeti történelemről szóló viták formálóivá is válhatnak.

Nemzeti történelem pedig – ellentétben a hazai felfogással – ’45 után is létezett, még ha itthon mondjuk olyan is, amilyen. A románok elég becsületesen próbálják feldolgozni mostanában a jobbnál jobb kortárs darabjaikban szocialista traumáikat, s mi ebben is szépen lassan sereghajtókká válunk. Az ötvenes évek agitkáinak módszereit ötvözzük Hollywood tömegfilm-dramaturgiájával – ez lenne a Szabadság, szerelem, a magyar történelmi önvizsgálat egyik csúcsműve, egyben önnön töketlenségünk mellszobra.

Nem úgy a németek: a bajszos démon utolsó napjainak feldolgozása után ezúttal egy nem kevésbé megosztó, még közelebbi történelmi korszak alakjairól csináltak filmet. Az igényes német közéleti lap, a Der Spiegel korábbi főszerkesztőjének a témából írott könyvét A bukás forgatókönyvírója adaptálta vászonra. E téma pedig nem más, mint a híres-hírhedt radikálbalos szervezet, a RAF (Rote Armee Fraktion, azaz Vörös Hadsereg Frakció) kétes megítélésű ténykedése.

Az egyetemi katedrák szónoklataiból végül rettegett terrorszervezetévé avanzsálódó RAF megalakulása a feltörekvő német egyetemi értelmiségi marginalizálódott alakja, Rudi Dutschke nevéhez köthető. Na, nem ő alakította meg, hanem az ellene elkövetett merénylet; később pedig az Andreas Baadert kiszabadítani hivatott, emberéletekbe kerülő gerillaakció adott hatalmas lökést a baloldali tettrekész fiataloknak, hogy a működésképtelennek bizonyuló katedrapolitikát, a hasztalan rétori beszédeket gépfegyverekre cseréljék.

A film főhősei a RAF első generációjának vezéreiből kerülnek ki: a címbeli kettős az agresszív hedonista Andreas Baader (Moritz Bleibtreu legjobb formájában), akinek tetteit inkább a korlátlan szabadságvágy, semmint politikai ideák vezérlik, és Ulrike Meinhof (Martina Gedeck szintén remekel) szélsőbaloldali publicista, aki az írógéppel és a tévéviták világával együtt gyerekeit is hátrahagyja, mikor csoportként illegalitásba kénytelenek vonulni.

Kettejük ellentétén különösen szépen zongorázható le a RAF szimfóniája: míg kezdetben Meinhof a toll, addig Baader a kard mestere, ám később Meinhof is a tettek mezejére lép, felhagyva a meggyőzéssel. A filmet végigkísérő ideologizálás a későbbiekben immáron nem is annyira a népnek, mint inkább maguknak szól; folytonos kísérlet az önigazolásra, arra, hogy amit tesznek, az egy értékesebb világhoz, a fasisztoid beállítódások megszűnéséhez, a konzervativizmus leépítéséhez vezethet. Nem mintha ez mindenkit foglalkoztatna egyébként: az ideológiák keresése leginkább Meinhof és Gudrun Ensslin (Johanna Wokalek) feladata, Baaderé inkább az, hogy szállítsa a lövöldözéseket.

Az itthon A Baader Meinhof csoportra keresztelt film nem fukarkodik a későbbi generációk akcióinak bemutatásával sem, így tanúi lehetünk az 1977. októberi Lufthansa-gép eltérítésének is, és végül a bebukott emberrablással, Hanns-Martin Schleyer ügyével végződik. A jelenetek közt nincs sok koherencia, azok nem a hollywoodi szájbarágós elv szerint készültek: megfejtésük, a mit miért játék puzzle-darabkáinak kirakása a néző feladata lesz.

A film ugyanolyan hirtelen szakad félbe, ahogyan elkezdődött; mi pedig tanúi voltunk az RAF legfontosabb történeteinek, amolyan tablószerűen. Uli Edel filmje helyesen nem rágja a szánkba, mit is kéne gondolni a látottakról: közveszélyes terroristákat, hazafias németeket, de a balszél radikalizálódását is beleolvashatjuk. A németek tehát újból bevéshetnek maguknak egy piros pontot, mi pedig továbbra is várhatjuk A Kádár – Grósz Komplex című film, várhatóan nem a közeljövőben történő elkészülését.

Értékelés:

A Baader Meinhof csoport

Játékidő: 150 perc

Rendezte: Uli Edel

Szereplők: Martina Gedeck, Moritz Bleibtreu, Bruno Ganz, Heino Ferch, Niels-Bruno Schmidt

Forgalmazó: SPI International

Tovább a film adatlapjára

Kommentek

Legyél te az első, aki hozzászól!

Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!

Legfrissebb kritikáink
  • Tintin kalandjai

    Erdélyi Tamás szerint: "Összegezve a Tintin kalandjai remek szórakozást nyújt a 10 év alatti korosztálynak, a felnőtteknek pedig akad egy tucat kikacsintás (pl. Hergé cameoja) és a rendkívül impresszív látvány - utóbbi azonban az egyetlen oka annak, hogy később Spielberg klasszikusai között emlegessük."
  • Drive - Gázt!

    Kovács Patrik szerint: "A Drive ugyan távolról sem korszakalkotó mestermű, de érzékbizsergető stiláris kuriózumként, "hangulatfilmként" mégis joggal pályázik a néző szimpátiájára."
  • A hódkóros

    Czehelszki Levente szerint: "Kijelenthető, hogy Jodie Foster új rendezésével bizonyos értelemben csúnya luftot lőtt. Gibson továbbra sem A-listás színész, de legalább már jó úton van afelé, hogy cselekedeteiről újra a Filmvilágban, ne pedig a Blikkben értekezzenek."
  • Cowboyok és űrlények

    Erdélyi Tamás szerint: "A stáblistára tekintve rögtön kiderül, hogy a majdnem húszfős produceri stáb és a történetért felelős nyolctagú(!) csapat garantált módja annak, hogyan szakítsunk százfelé egy inkább egyszer, de alaposan körbejárt koncepciót."
  • Rossz tanár

    Szilvási Krisztián szerint: "A Rossz tanár tényleg gyenge, úgy pedagógiailag, mint dramaturgiailag. Cameron Diaz halovány-steril unalmas komika, s bár 2 mellékszereplő azért viszi a sztorit, összességében táblán csikorgó, köhögést porzó kréta-fércművel van dolgunk."