Filmkritika

Majdnem szűz

Durucz Dávid kritikája
2008. március 21. 18:13

Bacsó Péter rövidebb kihagyás után rendezett. Ez jó hír? Majdhogynem napra pontosan két évvel ezelőtt, az idős direktor De kik azok a Lumnitzer nővérek? című filmjének kritikájával kezdődött a moziplusszos „karrierem”; érhető tehát, hogy felfokozott várakozással tekintettem a Majdnem szűzre. És kellemes meglepetésben volt részem, mert ez a mozi sokkal jobb, mint a félresikerült éttermi szatíra, és sokkal többet is nevettem rajta – néhol teli pofával.

Ez pedig leginkább annak köszönhető, hogy Bacsó ezúttal remekül megértette magát a színészeivel. Nem nyúlt mellé a főszereplőválasztásnál sem, sőt, a debütáló Ubrankovics Juli telitalálat. Tulajdonképpen csak egy mellékszereplője, Hujber Feri rontja el az összképet harsány taplóskodásával, amit egy ideig jó nézni, aztán csúnyán unalmassá válik. A többiek viszont annyira jól teszik a dolgukat, hogy mindannyian saját szeletet hasítanak ki maguknak a film valóságából, és önálló világokat építenek maguk mögé. Ujlaki Dénes szerencsétlen csövese, Lázár Kati beteg öregasszonya, Cserhalmi György joviális tanárembere, mind-mind kiválóan mutatják megformálóik rutinját és szakmai alázatát; és ezektől az élő-lélegző karakterektől máris átélhetőbbé válik az amúgy ismét szatírába hajló sztori.

A film allegorikus aspektusa egyébként csak lassan bontakozik ki, hogy a végén, egy emlékezetes, jellegzetesen „bacsós” képben érje el csúcspontját. S amíg a mozi nem fordul át teljesen szatírába, addig olyan fájdalmasan pontos képet kapunk a magyar rögvalóságról, amilyet a közelmúltban egyedül Faur Anna mert láttatni – sajnos kissé túlfeszítve a húrt. A Majdnem szűz egyik legbeszédesebb mondata, mikor Hujber azzal kecsegteti tizennyolc éves kis védencét, hogy „este majd elmennek a WestEndbe”. Ebben minden benne van, és ha belegondolunk, hogy a rendező legtöbb színészének minimum a nagyapja lehetne, csak csodálni lehet ezt a gondolati naprakészséget. Ahogy egy-két hatalmas dumában is előtérbe kerül Bacsó humorának a fiatalosabbik fele (hol bújkált ez vajon az ódivatú Lumnitzerben?) - szerencsénkre, ugyanis a dialógusok máshol meg igencsak döcögősre sikeredtek. A szövegkönyv tehát felemás, és dramaturgiai hibák is tarkítják a szkriptet; gondolok itt elsősorban az elvarratlan stricis szálra, de az is fura, hogy a „címszereplő” Boróka akkor is rendszeresen, szabályos keretek közt űzi az ipart, mikor épp szökésben van kitartója elől. Sőt, még a kurvák szakszervezetét is képviselheti.

Mindazonáltal elismerésre méltó, hogy Bacsó képes ennyire hitelesen ábrázolni a prosti-lét legapróbb jellegzetességeit is – aki nyitott szemmel jár Budapesten, nem csak a westendes résznél bólogat majd el- avagy beismerően. Annak ellenére, hogy sok jelenetet a helyén kell kezelni, és idézőjelbe téve értelmezni, kifejezetten realisztikus képet kapunk az éjszakai pillangók világáról. Ki gondolta volna, hogy pont ettől az idős úriembertől?

A főszerepet játszó Ubrankovics Juli, amellett, hogy gyönyörű, és kellőképpen kívánatos (azonnal a fékbe taposnék, ha meglátnám az Ecserinél), baromi tehetséges. Érzékeny, szerethető figurát csinál Borókából; aki tizennyolc évesen hatalmas bociszemekkel bámul a világra, és még nem ért semmit, csak annyit tud, hogy szeretné, ha szeretnék. Apa-anya nélkül nő fel, a kalandvágyát és minden igényét bőven kielégíti pár nap egy szálloda elnöki lakosztályán – csoda-e, hogy egy motorra cseréli a pasija? Egy ilyen szerep kitűnően alkalmas arra, hogy egy közepesen tehetséges színésznő sablonként hozza; ám Ubrankovics ennél sokkal többet tett. Titka nagyrészt abban rejlik, hogy az ártatlan Borókába romlottságot, a megrontott Borókába pedig ártatlanságot csempészett, jelezve, hogy még egy kurva lelkivilága sem feltétlenül egyszerű. Esendőségében is szerethető, sőt, leginkább éppen a hibáiért lehet szeretni. Még nagyon sok fimben szeretném látni.

Ahogy a Ronaldót alakító Kaszás Gergőt is, akinek egyértelműen gyakrabban kellene feltűnnie a mozivásznon, ezzel is új arccal bővítve a magyar filmek rosszfiúinak egyre belterjesebb csapatát. Meggyőzően szemét, mégis árnyalt karaktere a Majdnem szűz egyik legnagyobb erőssége.

Összességében elmondható, hogy Bacsónak érdemes volt egy ráadás-menetet vállalnia, hiszen megtépázott „újkori” renoméját valamelyest helyrehozta ezzel a kedves kis kurvás mozival; ami bár kicsit rövidebben még jobb lett volna, dehát, minden (újra) kezdet nehéz.

Értékelés:

Majdnem szűz

Játékidő: 105 perc

Rendezte: Bacsó Péter

Szereplők: Ubrankovics Juli, Hujber Ferenc, Tóth Attila, Kaszás Gergő, Cserhalmi György, Lázár Kati, Pécsi Ildikó, Tordai Teri

Forgalmazó: Hungaricom

Tovább a film adatlapjára

Kommentek

Legyél te az első, aki hozzászól!

Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!

Legfrissebb kritikáink
  • Tintin kalandjai

    Erdélyi Tamás szerint: "Összegezve a Tintin kalandjai remek szórakozást nyújt a 10 év alatti korosztálynak, a felnőtteknek pedig akad egy tucat kikacsintás (pl. Hergé cameoja) és a rendkívül impresszív látvány - utóbbi azonban az egyetlen oka annak, hogy később Spielberg klasszikusai között emlegessük."
  • Drive - Gázt!

    Kovács Patrik szerint: "A Drive ugyan távolról sem korszakalkotó mestermű, de érzékbizsergető stiláris kuriózumként, "hangulatfilmként" mégis joggal pályázik a néző szimpátiájára."
  • A hódkóros

    Czehelszki Levente szerint: "Kijelenthető, hogy Jodie Foster új rendezésével bizonyos értelemben csúnya luftot lőtt. Gibson továbbra sem A-listás színész, de legalább már jó úton van afelé, hogy cselekedeteiről újra a Filmvilágban, ne pedig a Blikkben értekezzenek."
  • Cowboyok és űrlények

    Erdélyi Tamás szerint: "A stáblistára tekintve rögtön kiderül, hogy a majdnem húszfős produceri stáb és a történetért felelős nyolctagú(!) csapat garantált módja annak, hogyan szakítsunk százfelé egy inkább egyszer, de alaposan körbejárt koncepciót."
  • Rossz tanár

    Szilvási Krisztián szerint: "A Rossz tanár tényleg gyenge, úgy pedagógiailag, mint dramaturgiailag. Cameron Diaz halovány-steril unalmas komika, s bár 2 mellékszereplő azért viszi a sztorit, összességében táblán csikorgó, köhögést porzó kréta-fércművel van dolgunk."