Vaskabátok

Rejtély, miért nem bíznak némelyik minőségi film moziforgalmazásának sikerében a hazai kiadók. Igaz ugyan, hogy azok a remekművek, amelyek később kultfilmeknek bizonyulnak, általában dvd-n találják meg a közönségüket. Moziban csak szolid profitot hoznak, nullszaldósak, rossz esetben bukták. Így eshetett az meg, hogy a kinti bevételeket látván itthon nem találkozhattunk a moziban a Kamera által homályosannal, az Amerika kommandó: Világrendőrséggel vagy a Haláli hullák hajnalával. Ezutóbbi lenne a Vaskabátok készítőinek előző filmje, ami zseniális paródiája a George A. Romero-féle zombifilmeknek.

Olyannyira jól sikerült darab volt, hogy maga Romero meghívta a rendezőt (Edgar Wright) és a főszereplőt (Simon Pegg) cameozni tisztelete jeléül: zombiként tűntek fel a Holtak földjében. Felfigyelt a párosra továbbá Tarantino is, aki elismerését többek közt egy Grindhouse-beli kamuelőzetessel hálálta meg. A duó tehát lassan kultstátuszba emelkedik, amit legújabb filmjükkel, a Vaskabátokkal csak megerősíteni fognak.

Nicholas Angel (Simon Pegg) London legjobb rendőrének számít. Letartóztatási rátája 400%-al jobb társainál, amiért a yard vezetősége féltékeny is lesz rá, és áthelyezteti Sandfordba, egy békés, nyugodt faluba. Amikor azonban több furcsa baleset is történik a városban, Angel megpróbál összefüggést keresni a történtek közt, holott kollégái meg vannak győződve az esetek véletlenségéről, annyira ismeretlen fogalom náluk a bűn.

Az a csodálatos a Vaskabátokban, hogy minden kockájáról lerí a készítők film iránti tisztelete, és a témában megszerzett műveltsége. Olyan alapfilmek idéződnek meg általa, csak a filmbarátok számára látható módon, mint A jó, a rossz és a csúf, a Ragyogás, vagy a Léon, a profi, nem is beszélve a nyílt idézésekről: Bad Boys II, Holtpont. A klasszikusokat rejtetten, a „profánabb” darabokat nyíltan idézi. Mindezt a paródiahalmazt pedig úgy megcsinálni, hogy legyen egy normális, a fent említett alkotások nélkül is élvezhető története (ne amolyan Horrorra akadva 4-féle borzalmas, össze nem illő jelenetekben és színvonalon adják elő): le a kalappal a készítők előtt.

Nem csak filmek, hanem műfajok is megidéződnek a Vaskabátokban. A vígjátékí elemekből gyakran vált slasher horrorra, amikoris egy titokzatos csuklyás alak ténykedését követhetjük nyomon. Becsülendő, hogy bizony a britek ifjú reménységei nem kötöttek kompromisszumokat, és film azon jeleneteiben, ahol lehet erőszak – van is, bőven, és ezt nem szemérmeskednek nekünk nagytotálban bemutatni. Továbbá az amcsi borzalmak kommercionalizmusa sem jellemző tárgyalt filmünkre. Hány tengerentúli film tartalmaz olyan jelenetet, amiben a főhős nekifutásból fejberúg egy támadó szándékú vénasszonyt, amin mi percekig könnyezve röhögünk? Lehet tippelni.

Edgar Wright filmjét jó feszesre vágta, ami így kellően őrült tempót diktál, sokszor videóklipes elemekkel operálva, a mai trend szerint. Leginkább persze ez a módszer is a fentebb említett idealizált zsarufilmekre kacsint ki, a különös tekintettel a már említett Michael Bay-féle Bad Boys II-re. Ezzel egyben ellenpontozzák is azt, hiszen a film utolsó feléig nem túl magas a kilőtt golyók, vagy a látványos üldözések száma, inkább a „csendes” hétköznapokat követhetjük nyomon.

Nick Frost és Simon Pegg zseniálisak a főszerepekben. Mellékszereplőkként olyan nagy brit aktorok láthatóak, mint a Galaxis útikalauzos Martin Freeman, vagy Bill Nighy. Aki pedig kiszúrja Cate Blanchett és a rendező Peter Jackson (!) cameo-ját, az büszke lehet magára, mert tényleg figyelt. A Vaskabátok 121 perces hossza ellenére fél órának tűnik. A májusi lagymatag amerikai harmadik részek között igazi unikumként kezelendő. Habár félúton járunk csak, nem fukarkodom kimondani: az év egyik legjobb filmje.

Kommentek

Legyél te az első, aki hozzászól!

Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!