Filmkritika

Vadidegen

Czehelszki Levente kritikája
2007. április 15. 18:11

Az internet villámgyors terjedésével, és mindennapi használati eszközzé válásával egyenes arányban kezdtek el a különféle B-, vagy még alacsonyabb színvonalú filmek szállingózni a mozitermekbe. (Itthon szerencsére inkább a dvd-tékák polcaira.) Mint minden új médiumot, persze az internetet is démonizálták először. A Félelem.com című nukleáris katasztrófával egyenértékű „remekműben” szellemek támadtak a lúzer felhasználókra a kibertéren keresztül, a nem kevésbé blőd Gyilkosság.com-ban (rendkívül kreatívak a címadó emberkék, de itt kivételesen az eredeti címek is ilyen borzalmasak) pedig kéjgyilkos elől bújkáltak a főhősnők. Aztán jött a romantikus netkomédiák időszaka, van belőlük elég, felesleges felidézni őket.

A Vadidegen készítői 2007-ben gondolták azt, hogy itt az ideje feleleveníteni azt a mára kissé megkopott képletet, miszerint chates ismerkedés = halál. A Halle Berry által játszott újságírónő, miután készülő cikkénél elég kétes erkölcsökről tesz tanúbizonyságot (sajnos nem szexuálisan, hanem morálisan – egy meleg politikust zsarol meg diszkrimináló intézkedései miatt mássága nyilvánosságra hozatalával), kénytelen otthagyni állását, mivel megjelenítendő cikkje nem egyeztethető össze lapja politikai állásfoglalásával. (A magyar rögvalóságban a volt/leendő újságírópalánta ezen a ponton tárcsázná a konkurens Népszabadság / Magyar Nemzet főszerkesztőjét, de ez itt Hollywood.) Miután más téma után kell néznie, kapóra jön barátnője, akinek viszont nemsokára kampó. Több se kell csini újságírónőnknek, lapja netes specialistájával (Giovanni Ribisi) nyomozásba kezd a finoman szólva ordas ribanc beütésű barátnője gyilkosa után. A szálak egy marketingügynökség vezetőjéhez (Bruce Willis) vezetnek, mivel ő volt az utolsó fickó, akivel a halott lány még életében chatelt és kufircolt. Bonyolítja a szálakat, hogy a komputerszakértő bele van zúgva Halle Berry karakterébe, aki viszont inkább volt barátjával melegíti újra kapcsolatát.


Elhíresült anekdota a film kapcsán, amit az imdb.com is megerősít, hogy a filmhez három különböző befejezést is forgattak, melyek mindegyikében más a gyilkos. Véletlenül se számítsunk tehát olyan művészi, igényes megformáltságú thrillerre, amely többszöri megnézésre bontaná ki virágait. Magyarul végigforgatták a sztorit három befejezéssel, majd („Francba! Le is kéne zárni a filmet…”) kiválasztottak egyet, nosza, legyen ő a gyilkos. Tehát nincs aprólékosan felépített indítékrendszer, többszöri megtekintéskor észrevehető motívum-darabkák: ez a film, témájához hasonlóan egyből jó szélesre teszi szét a lábát.

Halle Berry és Bruce Willis hozzák a formájukat: játékukban nincs semmi különös. Giovanni Ribisi lejátssza őket a vászonról, már amennyire egy ilyen fantasztikusan kidolgozott, árnyalt karakter (itt most idézőjelet formáltam a kezeimmel) lehetővé teszi ezt: egyszóval ő jó. A forgatókönyv nem olyan primitív, mint a Félelem.com esetében, ahol az internet, mint szereplő, teljesen irreális, lehetetlen dolgokat „művelt”. Itt nagyon feltűnő netes baromságok azért nincsenek, legfeljebb forgatókönyvi idiótaságok (A ember meghívja B-t a lakásába, aki vendégként persze jól szétnéz minden rejtett zugban, és természetesen megtalálja a simán működő számítógépet, jól láthatóan minden terhelő bizonyítékkal a bekapcsolt monitoron).


A kamera (alantasan? örömteli módon?) kihasználja azokat a pillanatokat, amikor nagytotált lehet mutatni Halle Berry seggéről, szexuális aktus maga azonban nincs is a filmben. Az erotikus thriller jelző itt bukott el, mert hiába szól egy film a szexről; ha három óráig beszélnek róla (persze abszolút diszkréten, nehogy bármilyen konzervatív nézőt elveszítsenek), attól még nem lesz valami fenemód erotikus. Maximum egyszer fogyasztható, a maga mérsékelt módján élvezhetően bárgyú kis thrillerrel van dolgunk, helyenként jó dumákkal, a férfiaknak feszes fenekekkel, a nőknek meg Bruce Wilisszel. Ártalmatlan szórakozás: aki hajlamos ilyesmire, az azonban biztosan nem ettől a filmtől fog sikítófrászt kapni a netes chatszobáktól.

Értékelés:

Vadidegen

Játékidő: 109 perc

Rendezte: James Foley

Szereplők: Halle Berry, Bruce Willis, Gary Dourdan, Giovanni Ribisi, Richard Portnow, Florencia Lozano, Nicki Aycox

Forgalmazó: InterCom

Tovább a film adatlapjára

Kommentek

Legyél te az első, aki hozzászól!

Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!

Legfrissebb kritikáink
  • Tintin kalandjai

    Erdélyi Tamás szerint: "Összegezve a Tintin kalandjai remek szórakozást nyújt a 10 év alatti korosztálynak, a felnőtteknek pedig akad egy tucat kikacsintás (pl. Hergé cameoja) és a rendkívül impresszív látvány - utóbbi azonban az egyetlen oka annak, hogy később Spielberg klasszikusai között emlegessük."
  • Drive - Gázt!

    Kovács Patrik szerint: "A Drive ugyan távolról sem korszakalkotó mestermű, de érzékbizsergető stiláris kuriózumként, "hangulatfilmként" mégis joggal pályázik a néző szimpátiájára."
  • A hódkóros

    Czehelszki Levente szerint: "Kijelenthető, hogy Jodie Foster új rendezésével bizonyos értelemben csúnya luftot lőtt. Gibson továbbra sem A-listás színész, de legalább már jó úton van afelé, hogy cselekedeteiről újra a Filmvilágban, ne pedig a Blikkben értekezzenek."
  • Cowboyok és űrlények

    Erdélyi Tamás szerint: "A stáblistára tekintve rögtön kiderül, hogy a majdnem húszfős produceri stáb és a történetért felelős nyolctagú(!) csapat garantált módja annak, hogyan szakítsunk százfelé egy inkább egyszer, de alaposan körbejárt koncepciót."
  • Rossz tanár

    Szilvási Krisztián szerint: "A Rossz tanár tényleg gyenge, úgy pedagógiailag, mint dramaturgiailag. Cameron Diaz halovány-steril unalmas komika, s bár 2 mellékszereplő azért viszi a sztorit, összességében táblán csikorgó, köhögést porzó kréta-fércművel van dolgunk."