A PHP Error was encountered

Severity: Warning

Message: fopen(/var/lib/php/sessions/ci_sessionm83utsba1mdr5efhrof3km9h2n8mk6ek): failed to open stream: No space left on device

Filename: drivers/Session_files_driver.php

Line Number: 172

Backtrace:

File: /var/www/moziplussz.hu/application/libraries/Ion_auth.php
Line: 91
Function: library

File: /var/www/moziplussz.hu/public/index.php
Line: 315
Function: require_once

A PHP Error was encountered

Severity: Warning

Message: session_start(): Failed to read session data: user (path: /var/lib/php/sessions)

Filename: Session/Session.php

Line Number: 143

Backtrace:

File: /var/www/moziplussz.hu/application/libraries/Ion_auth.php
Line: 91
Function: library

File: /var/www/moziplussz.hu/public/index.php
Line: 315
Function: require_once

Kritika: Casino Royale - Moziplussz.hu
Filmkritika

Casino Royale

Czehelszki Levente kritikája
2006. december 6. 16:41

Mit lehet tenni, ha haldoklik egy súlyos dollármilliókat fialó franchise? A legutóbbi, sokat (gyakran jogosan) támadott James Bond-epizód, a Halj meg máskor! elkészítése után rövid idővel már nyilvánvalóvá vált, hogy Brosnan ötödször már nem fogja eljátszani őfeslége titkos ügynökének szerepét. Lehetett találgatni, hogy kit ér majd a megtiszteltetés, hogy hatodikként eljátssza Bondot, eközben pedig olyan, legalábbis kétes értékű próbálkozások születtek a Bond-kultusz ébrentartására, mint a nálunk is megjelent “ifjú James Bond”-könyvsorozat bárgyú, Harry Poterre hajazó részei.

Az élénken érdeklődő közvélemény legnagyobb meglepetésére egy olyan jelölt lett végül az MI6 ügynöke, akiről azelőtt nem sok szó esett: a Tomb Raiderben, A kárhozat útjában, a Spielberg-féle Münchenben és bizony, a Sorstalanság filmváltozatában is szereplő Daniel Craig. A rajongók azonnal elkezdték támadni a színészt nem túl bondi arcszerkezete miatt, internetes honlapok százai kezdtek tüntetni kiválasztása ellen – mindhiába. A rajongók csalódottságát fokozta, hogy úgy tűnt, egy korai Ian Fleming-regényt fognak elszúrni, a Casino Royale-t, annak a két pojácának forgatókönyvéből, akik az utolsó Bond-filmek nem túl épületes szkriptjeit is megalkották. Martin Campbell ült végül a rendezői székbe, aki egyszer már megmentette a Timothy Dalton által a B-kategóriás celluloidhulladékok szintjére degradált Bond-sorozatot a teljes érdektelenségtől egy ütős darabbal, és az utolsó kirobbanóan jó 007-es filmmel, a GoldenEye-jal. Nem feledjük azonban neki a pocsék Zorro legendáját, közvetlenül ezelőtti filmjét, így tovább aggódhattunk.

Majd jött az első trailer, és mit ad isten, pocsék volt. A Moziplussz által is földbe gyalázott bemutató a sorozat legrosszabb, leginkább Timothy Dalton nevéhez köthető hagyományait látszott folytatni: randa főszereplő, gagyi akciójelenetek, buta történet, és az előzetes végén a kamerába keményen néző Daniel Craig elég volt ahhoz, hogy végleg elmenjen a kedvünk a huszonegyedik Bond-mozitól. Időközben azonban felkérték “szkript-polírozásra” Paul Haggist, aki az Ütközések Oscar-áradatáért “felelős”, és az eredmény bizony meglátszott a második előzetesen is, amely minden elvárást felülmúlva frenetikusan jóra sikeredett.


Csakúgy, mint maga a film. Szögezzük le előre, ez egy “reboot”: a Casino Royale, az eddigi részeket figyelmen kívül hagyva elölről kezdi a sorozatot, egy új titkosügynököt, az első (két) gyilkosságán épphogy túl lévő, tehát a 007-es státuszt csak mostanában megszerző James Bond első igazi bevetését mutatja be. Ezúttal Le Chiffre, a terrorista bankár lesz Bond aktuális ellenfele, akit abban kell megakadályoznia az MI6-nek és a CIA-nek közösen, hogy a világ legnagyobb pókerversenyén dollármilliókat nyerjen, megteremtve ezáltal a pénzt ügyfelei számára a későbbi akcióikhoz.

Az első és legfontosabb kérdés, hogy teljesít Daniel Craig abban a szerepben, amibe élete végéig be lesz skatulyázva: remekül. Craignek sajnos kellően bondtalan feje van, amelyet szakértők (nők) bevonásával teszteltem, és az ítélet szerintük kimerül nemes egyszerűen a “ronda” szóban Az első szőke Bond elhivatottságára viszont nem lehet panasz, mert úgy kigyúrták a filmre, hogy ha egy kicsit tovább folytatják vele az edzéseket, kétségkívül kipukkan. Daniel Craig játékára azonban egyáltalán nem lehet panasz, színészetével száz százalékig feledtetni tudja hátrányos testi adottságait, ami azért talán jobb, mint az ellenkezője: George Lazenby valószínűleg végtelenül együgyű szépfiús pofija miatt nyerhette el Bond szerepét (egyetlen film erejéig), legalábbis színészi játéka miatt biztos nem, mert abban nem mutat túl egy ruhafogas képességein.


A Casino Royale szakít az eddigi bondos hagyományokkal, ami hátrány és előny is egyben. Pozitívum, hogy a mára kissé megfáradt franchise-ba új elemet emel egy fantasztikus forgatókönyv (biztos vagyok benne, hogy ez Paul Haggis érdeme, nem a Purvis-Wade párosé) és egy visszafogott rendezés segítségével. Hátrány, hogy pár fontosnak tartott bondi elem így kimaradt, ami túlnyomórészt a poénforrás eszköze volt a filmekben: nincs például se Q a technikai kütyüivel, se a hősünkbe fülig szerelmes Monneypenny, akiket azért be lehetett volna hozni a történetbe, ha nem is a korábbi, humoros szerepkörükben. (Q például lehetett volna az, aki a nyomkövetőt beadja Bondnak.)

Nem csak Daniel Craig jó a szerepében, a többi aktor is remekül teljesít. A dán színész, Mads Mikkelsen fantasztikus Le Chiffreként. Visszatér M, Judi Dench alakításában, ami a nem túl barátságos Bond – M viszonyt is jelenti, ellentétben azzal a baráti kapcsolattal, amit a régebbi filmek férfi M-jével ápolt Bond. Jeffrey Wright pedig tökéletes Felix Leiter (a CIA embere, Bond későbbi barátja), reméljük, lesz még alkalmunk más Bond-történetekben is viszontlátni ebben a szerepkörben, mert itt még – más filmekben megmutatott tehetsége ellenére – nem sok szerep jutott számára. Eva Green is telitalálat: amellett, hogy természetes szépség, mi több, istennő, remek színésznő is, a tökéletes Bond-girl, ráadásul karaktere nem telepszik rá annyira a filmre, mint a Halj meg máskor!-béli Jinxé (Halle Berry, ha így jobban menne).


A Casino Royale-t valahogy úgy kell elképzelni, mint azokat a filmeket, amelyek populáris alapanyagból készültek (túlnyomórészt képregényfilmek: Batman: Kezdődik!, X-Men 2, Pókember, stb.), de alkotóik feltett szándéka volt, hogy komolyan veszi őket, ahelyett, hogy ökörködne egy jót az alapanyaggal (Batman és Robin). Szerkezetét tekintve (újrakezd egy sorozatot) leginkább a Batman: Kezdődik!-hez hasonlít, amely filmnek minden tárgyalt előnyét is hozza az új Bond-mozi: komolyan vehető, realistább, naturalisztikus, és pszichológiailag hitelesen ábrázol egy folyamatot, hogyan lett Bond az, aki – nem beszélve a remek színészekről, és az utóbbi idők legjobb gonoszáról. Kiváló, hogy Bond nem az a halhatatlan terminátor, akit a korábbi filmekben megismerhettünk: ebben a filmben elég esendő ember, bizakodik, csalódik, üldözés közben hasraesik, megmérgezik és így tovább. A főgonoszra ugyanez jellemző: ő maga is menekül a befektetői haragja elől, akiknek elherdálta a pénzét. A Casino Royale-ban semmi nincs feleslegesen: még az olyan, elsőre borzasztónak tűnő ötletek, mint az, hogy Bond szerelmes legyen, is meg lesznek magyarázva és hitelt érdemlően alátámasztva, csak győzzük kivárni.

Pár végtelenül bárgyú részt leszámítva (a világ egyik legjobb pókerezője annyira amatőr lenne, hogy ha blöfföl, a homlokát vakargatja, amire egy forgatókönyvi csavar is épül majd) a Casino Royale az egyik legjobb Bond-mozinak mondható. Nincsenek benne hatalmas lézerfegyveres űrcsaták, aláhulló hullákkal (Moonraker – Holdkelte), az égből léghajóval alászálló nyolcvan éves öregemberek, akiket landolás után negyven modell kezd el nyalogatni (Polipka), Bonddal virtuálisan kefélő titkárnő, sem pedig láthatatlan autó (Halj meg máskor!). Az új 007-es film száz százalékig komolyan vehető, és hitelesen mutatja be azt a folyamatot, hogy miért is lett Bondból az, ami. Daniel Craigre pedig ellenzőjéből ezek után megvilágosodva áldásomat adom: várom a második szerepében James Bondként.

Értékelés:

Casino Royale

Játékidő: 120 perc

Rendezte: Martin Campbell

Szereplők: Daniel Craig, Mads Mikkelsen, Eva Green, Jeffrey Wright, Judi Dench, Giancarlo Giannini

Forgalmazó: InterCom

Tovább a film adatlapjára

Kommentek

Legyél te az első, aki hozzászól!

Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!

Legfrissebb kritikáink
  • Tintin kalandjai

    Erdélyi Tamás szerint: "Összegezve a Tintin kalandjai remek szórakozást nyújt a 10 év alatti korosztálynak, a felnőtteknek pedig akad egy tucat kikacsintás (pl. Hergé cameoja) és a rendkívül impresszív látvány - utóbbi azonban az egyetlen oka annak, hogy később Spielberg klasszikusai között emlegessük."
  • Drive - Gázt!

    Kovács Patrik szerint: "A Drive ugyan távolról sem korszakalkotó mestermű, de érzékbizsergető stiláris kuriózumként, "hangulatfilmként" mégis joggal pályázik a néző szimpátiájára."
  • A hódkóros

    Czehelszki Levente szerint: "Kijelenthető, hogy Jodie Foster új rendezésével bizonyos értelemben csúnya luftot lőtt. Gibson továbbra sem A-listás színész, de legalább már jó úton van afelé, hogy cselekedeteiről újra a Filmvilágban, ne pedig a Blikkben értekezzenek."
  • Cowboyok és űrlények

    Erdélyi Tamás szerint: "A stáblistára tekintve rögtön kiderül, hogy a majdnem húszfős produceri stáb és a történetért felelős nyolctagú(!) csapat garantált módja annak, hogyan szakítsunk százfelé egy inkább egyszer, de alaposan körbejárt koncepciót."
  • Rossz tanár

    Szilvási Krisztián szerint: "A Rossz tanár tényleg gyenge, úgy pedagógiailag, mint dramaturgiailag. Cameron Diaz halovány-steril unalmas komika, s bár 2 mellékszereplő azért viszi a sztorit, összességében táblán csikorgó, köhögést porzó kréta-fércművel van dolgunk."