Elhunyt Theo Angelopoulos

Theo Angelopoulos, a világszerte elismert görög filmrendező kedden, 76 éves korában elhunyt egy közlekedési balesetben, miközben éppen legújabb filmjén dolgozott.

A görög direktort Athénban, a pireuszi kikötő közelében érte a halál, amikor át akart menni az úttesten, és egy szabadnapos rendőr motorral elütötte. Angelopoulos súlyos fejsérüléseket szenvedett, az orvosok a kórházban 4 órán keresztül küzdöttek az életéért, de sajnos már nem tért magához. A rendező éppen legújabb munkáján, a The Other Sea című filmen dolgozott, amelyben Európa és benne Görögország válságát akarta ábrázolni.

Theo Angelopoulos több mint 40 éve tartó karrierje során számos nemzetközi elismerést begyűjtött, filmjeivel szinte az összes jelentős európai filmfesztiválról, Berlinből, Velencéből vagy éppen Cannes-ból hozott el díjakat. 1988-ban például elnyerte az Ezüst Oroszlán-díjat a Velencei Filmfesztiválon a Táj a ködben című drámáért, 1995-ben a Cannes-i Filmfesztivál Zsűrijének Nagydíját vehette át az Odüsszeusz tekintete című háborús drámáért Harvey Keitel-lel és Maia Morgenstern-nel a főszerepben, Az örökkévalóság meg egy nap pedig 1998-ban Cannes-i Arany Pálmát eredményezett a számára.

Angelopoulos 1935. április 17-én született Athénban, a második világháborúban átélte a németek görögországi elnyomását, valamint az 1946. és 1949. közötti görög polgárháborút. Ezek a témák mind-mind megjelentek korai filmjeiben. Az Athéni Egyetemen jogot hallgatott, de hamar elvesztette ezirányú érdeklődését, és Franciaországba költözött, ahol filmezést kezdett tanulni a párizsi Institute of Advanced Cinematographic Studies intézményében.

Miután hazatért Görögországba, filmkritikusként kezdett dolgozni egy kicsi, baloldali irányultságú napilapnál, és az 1967-74 közötti diktatúra ideje alatt kezdett maga is filmeket készíteni (Rekonstrukció, 1970; Vándorszínészek, 1975). Enyhe modorú, de megalkuvást nem ismerő rendező vált belőle, aki szomorú és lassú filmjeiben gyakran nyúlt Görögország legújabb kori történelmének viharos témáihoz, mint például a háború, a száműzetés, a bevándorlás, vagy a politikai megosztottság (Utazás Kithirára, 1984).

Theo Angelopoulos filmjei leginkább a “művészmozik” közönségét vonzották, ám például Marcello Mastroianni és Jeanne Moreau világhírű személye segített szélesebb körben is megismertetni a filmjeit, különösen A méhész (1986) és A gólya függő lépése (1991) esetében. 2004-ben újabb díjakat és jelöléseket gyűjtött be A könnyező mező (2004) című grandiózus trilógiának szánt történet első részével. A folytatás 2008-ban készült el Trilogia II: I skoni tou hronou címmel Willem Dafoe, Bruno Ganz, Michel Piccoli és Iréne Jacob főszereplésével, de saját “Gyűrűk Ura”-vállalkozásának lezárását sajnos már sohasem fogjuk látni. Nyugodjék békében.

Előző hír:
Sztankay Istvánt a nemzet színészének választották

Következő hír:
Filmek, amikben megjelenik a póker

Kommentek

Legyél te az első, aki hozzászól!

Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!