Zsiguli

“A film alapvetően a valóságból táplálkozik, de azért fikciós történet, egy magyar mese. Amely a kilencvenes évek elejére tevődik. Két kis normál, egyszerű rendőr, két ember története, emberi módon hibáznak, gondolkodnak, vágyakoznak, és ennek a két rendőrrel történik valami, amibe belekavarodnak, ez indítja el az egész történetet, ennek alapján elrendelnek egy nyomozást.

Az alapvető humorhelyzetet az okozza, hogy a két kisrendőr a maga módján életben akar maradni. Megpróbálja másként értelmezve, összekavarva a szálakat, más-máshogy elmondani mindazt, amit keresnek a történet szerint, és emiatt nagyon-nagyon sok abszurd-furcsa emberi helyzet adódik. Azt a Magyarországot próbáljuk bemutatni, amelyben már megtörtént a rendszerváltás, de sok mindenben, formai hagyományaiban, berögződéseiben még mindig keverék világ maradt.

Az ábrázolás módja a szokásos Szőke filmekhez fog hasonlítani. Tehát van egy másik célja: megpróbál szubjektív lenyomatot adni a kilencvenes évekről, arról, amit az ember megélt. Vannak még csettegők és Pannóniák, Jawa motorkerékpárok. Ez nem nosztalgia, inkább jelzés: hogyan történnek a változások, hogyan formálódnak a dolgok, a kis emberek jövőképei hogyan működnek.”  (Szőke András)

/Forrás: filmhu/