Ördögi színjáték - A pap, a várúr és a boszorkány

A menekülő pap (Paul Bittany) csatlakozik egy vándorszínész társulathoz (melynek vezetője Willem Dafoe). Hamarosan egy kisvárosba érnek, ahol éppen halálra ítélnek egy asszonyt boszorkányság és gyilkosság vádjával. A kis csapat megérzi, hogy itt valami nincs rendjén, és nyomozásba kezdenek. Kiderül, hogy az asszony ártatlan, de erről hogyan győzzék meg az ott lakókat? S hogyan szerezzenek bizonyítékokat a valódi tettesekről?

Bibliai példázatokból színpadi játékokat állítanak össze és a nézőket is bevonják az előadásba. Szép lassan a közönség soraiból előkerülnek szemtanúk, egyre több olyan tényre derül fény, ami bizonyítja az asszony ártatlanságát. Az egyház hatalma egyértelműen befolyásolja és megfélemlíti az ott élőket, de a üldözött pap segítségével megtalálják az igazi tetteseket. A film végére kiderül az is, hogy miért is üldözték el a nyomozó szentatyát, ő pedig meghozza a maga áldozatát a jó ügy érdekében.

A film tanulsága, hogy félelmeink és gyengeségünk miatt gyakran az igazsággal a legnehezebb szembenézni és megbirkózni annak teljes súlyával, hogy a színpadi előadás is kiválóan alkalmazható tömeghipnózisra, ha befolyásolni szeretnénk az embereket.