Naqoyqatsi - Az erőszakos világ

A hétköznapok valóságából elemelt, majd digitálisan átformált képek úsznak át a vásznon, Philip Glass hipnotikus zenéje és Yo-Yo Ma szenvedélyes csellójátéka kíséretében. Bár a filmben egyetlen szó sem hangzik el, ez a meghökkentően futurisztikus, számítógéppel felturbózott vizuális szőttes arra készteti a nézőt, hogy beszélgetni kezdjen arról, a technológia miként alakít át mindent: a médiát, a művészetet, a szórakoztatóipart, a sportot, a politikát, a gyógyítást, a hadviselést, az erkölcsöt, a természetet, a kultúrát és magát az ember jövőjét is.
A Naqoyqatsi megrendítő vízió a globalizált szép új világról, melyben az ember harcol a számítógép ellen, a pénz az értékek ellen, és az élet az élet szimulációja ellen. A film a Quatsi-trilógia harmadik, és egyben befejező filmje a Koyaanisquatsi és a Powaqqatsi után.

Az első mű, a ma már mérföldkőnek számító Kizökkent világ (Koyaanisqatsi) kaleidoszkópszerűen mutatta be észak-amerikai urbanizált és természeti tájainak egymás ellen feszülő ellentéteit. A második, a Powaqqatsi világkörüli utat tett, szembesítve az ősi hagyományok továbbélését az új technológia beáramlásával. E filmeket “mozis utazásokként” jellemezték, arra utalva, hogy nézőiket a tiszta érzéki tapasztalatok birodalmába vezették. A két film együttesen a XX. század végi megdöbbentő átalakulások és ezek addig nem látott következményeinek ritka, művészi krónikájává vált. A mostani, harmadik film újabb nagy ugrást tesz előre. Megragadja a globalizáció lényegét, és olyan új jelenségekre, folyamatokra világít rá, mint a robot-technológia forradalmi eredményei vagy a digitális kommunikáció gyors terjedése szerte a földkerekségen. A Quatsi-sorozat e befejező része Reggio víziója az új világ lényegéről: az emberek már annak a változásnak a küszöbén állnak, amely összeolvasztja a szellemet és a gépet, a nyelvet és a számokat, az örömöt és a stimulációt, a jelentést és a marketinget, az életet és a háborút - és megkérdezi, hogy mindez mit jelent majd az emberiség számára.