Kolorádó Kid

1959 nyarán Kreuzer Béla (Nagy Zsolt) rakodó és szerencsejátékos csuklóján kattan a bilincs. Előzetesbe kerül. Először még azt hiszi, a lóversenypályán elkövetett csínytevéséért, ám kiderül, hogy az 1956-os forradalomban való részvételéért tartóztatták le. A nyomozás közben régi barátja köpik rá, aztán az élettársáról is kiderül ugyanez. Már csak egy ember van, a zárkatársa, akiben megbízik.

Miközben a vonalas ügyésznő inna a véréből, a Svejk-szerű rendőrnyomozó már letudná az ügyet. Az ügyésznő halált kér, a bíró tizenöt évet ad, amit Kreuzer Béla ki is tölti pontosan. Mikor kijön, már 1974 van, és egy teljesen más világot talál maga körül.

“A Kolorádó Kid munkacímű film két dolgot szeretne behozni a magyar közgondolkodásba: az 56-os névtelen fegyveres felkelő előtt szeretne tisztelegni, ugyanakkor szubtilisen azt is érzékeltetni, hogy 1989 változása nem következhetett volna be a forradalom nélkül.

A névtelen felkelő szociológiailag nem a szent emberek, hanem a tökös vagányok típusába esik, s ez nemcsak nálunk van így, de szerte a világon. A forradalom elbukása és az árulás összekötődik, és ez a film árulástörténet, a kádári árulás szimbóluma. A főhőst elárulják a barátai, szeretője, cellatársa, az országa, sőt a Nyugat is.

A film műfajilag a film noir kategóriájába esik, mely a film ideje szempontjából roppant helyénvaló - a műfaj szülőhelyén, Amerikában a harmincas évek végétől a hatvanas évek elejéig dívott -, ugyanakkor Magyarországon akkoriban ilyesmi nem készülhetett.”

Vágvölgyi B. András