Idő

Seh-hee és Ji-woo két éve élnek együtt, és Seh-hee úgy érzi, hogy kapcsolatuk kezdeti szenvedélye lassan elmúlik. A lány hol tudatosan, hol ösztönösen provokálja barátját, hogy kikényszerítse belőle azt a mondatot, hogy az nem szereti, és más nőkre gondol.

Seh-hee őrjöngő féltékenysége és fojtogató ragaszkodása megriasztja Ji-woo-t. A feszültség egyre nő közöttük, végül a lány drámai döntést hoz: egy plasztikai sebésszel új arcot csináltat magának.
Seh-hee egy szó nélkül hagyja el a fiút, aki szenved a lány hiányától. Egészen addig, amíg meg nem ismerkedik a pincérlánnyal, See-hee-vel…

Az ázsiai filmgyártás egyik legelismertebb rendezője a koreai Kim Ki-duk (Lopakodó lelkek, Tavasz, nyár, ősz, tél… és megint tavasz). Filmjében a szerelem, az emberi kapcsolatok mélységét kutatja, a harcot az elmúlással. A történet kivetül a mai Dél-Koreára is, ahol az ijesztő adatok azt mutatják, hogy a húszas éveikben járó nők fele átesett már valamilyen plasztikai műtéten.