Frida

1925 szeptemberében egy szörnyű buszbaleset örökre megváltoztatta Frida Kahlo (Salma Hayek) életét. A busz egy villamossal ütközött, sokan vesztették életüket a tragédiában, Frida a túlélők között volt, de rendkívül súlyos sérüléseket szenvedett. A több hónapos kórházi kezelés során számos operációt végeztek rajta, majd gipszöntvények és fűzők kényszerítették hosszú mozdulatlanságra.

Kényszerű elzártságában és kétségbeejtő állapotában azonban új kifejezésformára talált: festeni kezdett. Szülei nem voltak gazdagok, gyakorlatilag mindenüket eladták, hogy lányukat támogathassák ebben. Amikor Frida talpra állt, felkereste az akkor már híres Diego Rivierát (Alfred Molina), hogy hozzáértő kritikát kérjen a képeiről. Diegót nem csak Frida lenyűgöző képei ragadták meg, hanem az ifjú művésznő kitartása, bája és szépsége is. Ez a találkozás mindkettejük életének meghatározó pillanata volt.

A film Frida Kahlo, a művészetében, politikai meggyőződésében és szexuális erkölcseiben forradalmi nézeteket valló mexikói festőnő megalkuvások nélküli, provokatív életének krónikája. Az 1980-as évek közepéig Frida Kahlo neve Mexikó határain kívül gyakorlatilag ismeretlen volt, ma azonban az egyik legkeresettebb festőnő, alkotásai rendre megdöntik a nemzetközi aukciók rekordjait.

Sokféle elképzelés született arról, miért szárnyal az egekig Frida népszerűsége. Abban mindenki egyetért, hogy személyes és művészi törekvései, valamint politikai meggyőződése olyan szervesen és igaz módon olvadtak egybe, hogy élete és művészete egymástól elválaszthatatlanná váltak. Fájdalma, szenvedése, megszállottsága és szerelme számtalan emlékezetes és megrázó kép festésére ihlette. Fridáról és Diegóról több mint száz könyv jelent meg angolul és spanyolul.