Egon és Dönci
A film hősei az egyik szomszédos naprendszer aprócska bolygójának lakói. Egon kissé szórakozott, amatőr “űrkutató”, akinek kétbalkezes, minden lében kanál társa Dönci, egy kissé túltáplált macskaforma lény.
A bonyodalmak akkor kezdődnek, amikor ismeretlen eredetű tárgy zuhan le a lakhelyük közelében (a Voyager-3), az emberiség üzenetével. Egon eltervezi, hogy felveszi a kapcsolatot a magáról hírt adó civilizációval. A fészerében bádog-űrhajót épít.
Némi bonyodalmak után sikerül elindulniuk és a Naprendszerünk felé veszik az útjukat. Majdnem belezuhannak a Napba, ám a Merkúr mellett sikerül lefékezniük. A Vénuszt beborító viharfelhőkben óriási viharok dúlnak, hatalmas villámlásokkal, hát gyorsan továbbállnak a Föld irányába. Egon nagyon elfárad, elnyomja az álom. Dönci a felügyelet nélküli pilótafülkében “Egonosat” játszik, fontoskodva nyomogatja a gombokat. Egy váratlan mozdulattal véletlenül hiperűrsebességre kapcsol. Az űrhajó teljes hajtómű-terheléssel száguld, egészen a jeges-hideg Plútóig, miközben meghibásodik.
Egon külszíni szereléssel megjavítja a gépet, s folytatják útjukat. Konstatálják, hogy sem a Neptunusz, sem az Uránusz, sem a Szaturnusz, de még a Jupiter sem alkalmas a letáborozásra. Végül a Marson landolnak…
Rendezte:
Magyar Ádám
Forgatókönyv:
Magyar Elemér
Operatőr:
Magyar Dániel
Vágó:
Felföldi Gábor
Zene:
AEnima SDS
Műfaj:
animációs, családi
Játékidő:
70 perc
Ország:
Magyarország
Hazai moziforgalmazó:
Hungaricom
Kritikánk a filmről
Durucz Dávid kritikája2007. november 30.
"Brad Bird óta (vannak azért, akik „valamivel” régebben) tudjuk, hogy az animációs film nem más, mint speciális technikával készült játékfilm; és mint olyannak, szüksége van jó forgatókönyvre. Sőt, talán még nagyobb szüksége van rá; hiszen az animátorok sziszifuszi munkáját meg kell becsülni annyira, hogy igenis legyen értelme annak az egyperces jelenetnek, amin adott esetben hetekig pepecsel.
Mindez nagyon szép és jó, ám ahogy az élőszereplős filmek esetében, úgy az animációs moziknál sem dúskálunk hipertehetséges forgatókönyvírókban; önjelölt „szkriptmájszterekben” annál inkább. A Kommuna.org tagjai is, bár tökélyre fejlesztették a rajzolást, a történetmesélést még bőven tanulniuk kell."
bővebben