Datolya

A Datolyának csúfolt (Med Graya), vörös hajú, fehér bőrű bizertei utcagyereket a vén Bou Khaleb veszi magához, aki házában egy ismeretlen szent sírját őrzi, filléres adományok ellenében a gazdag halottak lelkéért imádkozik, és szétkürtöli az utcán a gyermekáldás, az esküvők és a halálesetek hírét. Egy homályos pillanatában Bou Khaleb végzetes hibát követ el: házasság helyett halálozást hirdet ki. Az öreg szégyenében egy odúba menekül, és végtelen zsolozsmába kezd.

Datolya előtt nyitva áll az út, hogy ő legyen az új Bou Khaleb. Először is vidám kék színűre festi az ismeretlen szent sírját. Újdonsült tekintélyét kihasználva pedig valóságos üzleti forradalmat hajt végre a szakrális ágazatban. Hogy sikerét megkoronázza, Datolya fondorlatos módon eléri, hogy még a környék réme, a sísapkás Mohamed Boy is igyon az egészségére.  A radikális Datolya azonban bukásra van ítélve. Váratlanul mindenki ellene fordul. A felháborodott tömeg egy kültelki szemétlerakó dombon egy oszlophoz kötözve magára hagyja.

Ez a tunéziai film nem exportra készült, ám magyarországi premierjével egyidőben Franciaországban és az Egyesült Államokban is a mozikba kerül. A mohamedán világ az európai néző számára akkor is érdekes lehet, ha csak a látvány egzotikuma és a film humora vonzza. Ám e történetnek, Datolya szenvedéstörténetének valódi megfejtéséhez az arab hétköznapok íratlan szabályainak mélyebb ismerete a kulcs. A mozijegyekhez ezért egy ismertető füzetet mellékel a forgalmazó, mely nemcsak a film cselekményében segít eligazodni, de azok számára is érdekes lehet, akik a mai vallásháborúk árnyékában az arab világképre kíváncsiak.

A Datolya kísérőfilmjeként ismét egy fiatal animációs rendező munkája kerül a mozikba. Csáki László filmje, a Napok, melyeknek értelmet adott a félelem egy alvilági szerelmi háromszög rajzolódik ki - fekete táblán, fehér krétával.