Családban marad

Nikola (Miki Manojlovic) és Braco (Bojan Navojec) édesapja, a híres festő, halálos ágyán erotikus vázlatokat mutat fiainak saját magáról és az ápolónőről, majd cinkos mosollyal az arcán hajtja örök nyugalomra a fejét. Nikola és felesége, Anamarija (Daria Lorenci) gyereket szeretnének, de Nikola prosztata problémai miatt csak mesterséges megtermékenyítéssel sikerül. A sperma azonban, egy görbe este folytatásaként Nikola öccsétől, Braco-tól származik.

Braco külön él nejétől, Marta-tól (Ksenija Marinkovic). A csábítás művészetét nem örökölte édesapjától. Nem így Nikola, aki akárkit képes pillanatok alatt elcsábítani és ágyba vinni. A férfi kettős életet él. Második családjánál “üzleti útjai” alkalmával tartózkodik, harmadik “családja” pedig, öccsének Braco-nak a volt felesége és lánya, aki vér szerint Nikola gyermeke. Az apai örökségen, azaz a lakáson, az aktfestményeken és az erotikán is osztoznak. Közös a lakás, ahová a nőket fel lehet vinni, közösek a gyerekek, közös az óvszer. Egyszóval tényleg minden családban marad.

A Családban marad azt a kérdést boncolgatja, hogy lehet-e bármilyen pozitív szempontból tekinteni a hűtlenségre, vagy valóban egyszerűen színtiszta elítéléssel viszonyulni hozzá, főleg, ha nem is spontán módon, hanem előre megfontolt szándékkal teszi az ember.

Rajko Grlic filmje a 2010-es Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a legjobb rendezőnek járó díjat.