Az időgép

A jövő mindig titokzatos, és az ember mindig kíváncsi. Az 1890-es években egy angol feltalálót e kíváncsiság hajtja, hogy megalkossa élete fő művét, az időgépet. A tudós természetesen azt is vállalja, hogy ő legyen az első, aki kipróbálja a találmányt. Hibázik. Egy technikai hiba folytán 800.000 évvel lökődik előre az időbe, egy számára különös, felfoghatatlan, ellenséges világba, melyből nincs visszatérés.

Addigra az emberiség két különböző fajjá fejlődik. Az egyik faj a föld alatt él, és ha előmerészkedik, akkor is csak azért, hogy a másik faj tagjaira vadásszon. A két ellenséges, gyilkos faj között pedig magára hagyva áll az a férfiú, aki a békés, viktoriánus Angliából érkezett, és oda is szeretne hazajutni.

H.G.Wellst, Az időgép című sci-fi szerzőjét a saját korában úgy nevezték: az ember, aki látja a jövőt. Nos, ha valóban képes lett volna látni a jövőt, maga is elcsodálkozott volna azon, hogy leghíresebb regényét kétszer is megfilmesítették. Az újabb változat szorosabban kötődik H.G.Wellshez, mint az első, hiszen a 2002-es Az időgép rendezője Simon Wells, a szerző ükunokája.