Az élet nélkülem

A 23 éves Ann (Sarah Polley) életében nincsen semmi rendkívüli. Az anyja házának kertjében egy lakókocsiban él két kislányával és férjével, Donnal (Scott Speedman), aki leginkább munkanélküli (és aki egyébként az egyetlen férfi, akit valaha is ismert). Ann szülei kiábrándult emberek: anyja (Deborah Harry) soha meg nem valósult álmokkal a háta mögött és apja, aki az utolsó 10 évet börtönben töltötte.

A fiatal Ann, hogy valahogy eltartsa a családját, éjszakánként egy egyetem portásaként dolgozik, nem engedhetve meg magának, hogy nappal legalább tanulhasson. Egy napon azonban rosszul lesz. A kórházban az orvos közli vele, hogy halálos beteg. A fiatal nő úgy dönt, hogy nem mond el semmit a családjának, és elkészít egy listát az utolsó tíz dologról, amelyet még meg kell tennie, mielőtt meghal : gyakrabban mondani a lányoknak, hogy mennyire szereti őket - naponta többször is; kazettákon rögzíteni a szülinapi üzeneteket nekik 18 éves korukig; meglátogatni az apját a börtönben; megismerni egy másik férfi ölelését…

Ann végre (és a közelgő véggel a nyomában) élni kezd. Mindaz, ami az elmúlt 23 év alatt elfojtásra került benne, most a felszínre tör: érzelmek, vágyak, tettek, az ÉLET valódi értelme - és mindenekelőtt az, hogy képes maga irányítani a saját sorsát. Az Élet nélkülem egy apró lecke az emberségről, amit Ann a füzetébe jegyez fel.