A zongorista
The Pianist


Magyarországi premier: 2003. március 20.
1939, Varsó. Wladyslaw Szpilman (Adrien Brody) zongoraművész egy lemezstúdióban dolgozik, amikor bombázni kezdik a várost. A felvétel félbeszakad, Wladyslaw hazatér. Otthon zsidó szülei és testvérei megpróbálják eldönteni, mit vigyenek magukkal, ha a növekvő náci fenyegetés miatt menekülniük kell Varsóból.
Wladyslaw nem akarja elhagyni a várost, mivel szereti, s legalább annyira rajong Dorotáért (Emilia Fox), a fiatal csellistáért. A nő nagyon aggódik a növekvő antiszemitizmus miatt. Családja nem sokkal azelőtt költözött be a fallal körülvett gettóba, és megpróbálnak alkalmazkodni az ottani élethez.
A zsidó Itzak Heller (Roy Smiles) kollaborál a nácikkal, és azt akarja, hogy Wladyslaw és Henryk csatlakozzon a zsidó rendőrséghez, de a fivérek visszautasítják az ajánlatot. Miközben megpróbálnak pénzt keresni, hogy eltartsák a családot, a körülmények egyre rosszabbra fordulnak. Mindenkit deportálnak, kivéve Wladyslawot, akit Itzak kirángat a sorból. Benek, annak az étteremnek a tulajdonosa, ahol korábban zongorázott, munkát ad Wladyslawnak, de a helyzete egyre rosszabbra fordul, a német tisztek és a katonák roppant gorombák vele.
A zongorista a föld alatti mozgalomnál keres segítséget, amely különböző védett házakba bújtatja el őt, ahol nincs más dolga, mint kibámulni az ablakon. A varsói gettó 1943-as felkelését követően Wladyslaw megint önmaga lehet. Dorota és mások, többek között a német Wilm Hosenfeld százados segítségével a zongorista megpróbálkozik a túléléssel, amíg véget nem ér a háború.
Rendezte:
Roman Polanski
Forgatókönyv:
Ronald Harwood
Operatőr:
Pawel Edelman
Vágó:
Hervé De Luze
Zene:
Wojciech Kilar
Szereplők:
Adrien Brody, Thomas Kretschmann, Frank Finlay, Maureen Lipman, Emilia Fox, Ed Stoppard, Julia Rayner, Jessica Kate Meyer, Ruth Platt, Michal Zebrowski
Műfaj:
dráma, történelmi
Játékidő:
150 perc
Gyártó:
R.P. Productions
Hazai moziforgalmazó:
Best Hollywood
Kritikánk a filmről

2004. január 5.
"A film közvetítő médium. Álmokat és érzéseket juttat el hozzánk. Más szemével látunk, mások érzéseit véljük átélni, és ha sikerül egy-egy képkockának örökre beleégni memóriánkba, hogy általa tanuljunk valamit, már elérte célját."
bővebben