A Pokol anatómiája

Van egy hely, ahol az emberek névtelenül vegyülnek el, ahol a techno zene ritmusa irányítja a testek ösztönét. Ott táncolnak, vonaglanak és beleolvadnak a férfiak a többi férfi testének ősrégi bujaságába. Vágyakozó férfiak tömege, akiknek nem kell senki más társasága. Megjelenik Ő, a lélegzetelállítóan gyönyörű Leány, de senki nem akar tudomást venni róla. Kimegy a mosdóba, és felvágja az ereit. Két párhuzamos csík, melyeket csak a belőlük ömlő vér köt össze.

Itt találkoznak először.
A férfi nem szereti a nőket. A Leány elfogadja a férfit, hogy figyelje őt:
-Olyan szögből, ahonnan senki sem láthatja. - mondja a lány.
-Ez sokba fog magának kerülni - feleli a fiú.
-Megfizetem.

Négy éjszaka…egy házban valahol az isten háta mögött, egy szirtfal szélén. Négy oszlop szegélyezi a bejárati lépcsőt. A konfrontáció négy éjszakája…a nő a férfi ellen. Mert a nők obszcenitása a férfiak tekintetéből fakad.

Négy éjszaka, amikor szembeszállnak a megmondhatatlannal, feltárják a megmutathatatlant, a nagy titkot. A Teremtés Könyvében a “titok” szó héberül azt is jelenti, hogy “meztelenség”, nevezetesen azt, “amit tilos meglátni”. Mert a testek meztelensége áthatol a lelkek meztelenségén és felfedi tudatukat. Az intimitás a létező legszebb tabu, melytől eláll az ember szava.

Catherine Breillat saját regénye alapján forgatta erotikától (egyes vélemények szerint pornográfiától) túlfűtött filmjét. A veterán rendezőnő a női főszerepet a neves francia színésznőre, Amira Casarra osztotta - őt láthattuk a Sylvia c. filmben Gwyneth Paltrow oldalán, és fontos szerephez jutott a Gyilkosság az Orient Expresszen tévéfilm-változatában is. A férfi főszerepet Rocco Siffredi alakítja, aki többszáz pornó után elsőízben játszik “hagyományos” filmben.