Végre ismét itthon vagyok! Jó volt dolgozni egy másik országban – Egyiptom tele van olyan csodákkal, mint amilyenek például a hatezer éves pirámisok… és figyelni, hogyan él és dolgozik és gondolkozik egy másik kultúra… végülis a filmünk is erről szol. Idegenek a címe és bizony nekem idegen volt amit tapasztaltam. És arról is szól a filmünk, hogy kinek van igaza ahogy éli az életét… Szabad-e beleszólni-e vagy nem? Érdekes filozófiai kérdések.
Láttam sok musztert a napi forgatásokról. Gyönyörű lesz a film és a rendezővel, Yuri Grymovval tervezünk egy nagy bemutatót Magyarországon is jövőre, ha úgy alakulnak a dolgok. A híres orosz színész, Victor Bychkov (van egy fotó rola és Jelcin elnökkel, amikor átvett egy dijat… majd küldöm) csodálatos volt.. egy kicsit Koltai Robira emlékesztetett, mert nagyon jó komikus színész de közben nagyon isteni színész a drámai feladadokban is.
Most pihenek náthásan néhány napja… a melónak a hatása kezd lassan “feldolgozódni” bennem. Mert meg kell mondanom, nagyon nehéz volt ez a munka! Egy igazi kihívás! Nem csak amiatt, mert sáskákkal és kecskékkel volt a sárban!:) Ilyen fajta melóval kéne kezdeni… akárki akar színész lenni, vagy a a filmszakmában dolgozni… azt hiszem, sokan hamar feladnák ezt az álmot! Kegyetlen volt a meleg, sok a piszok, a kosz, a por… Szegény gyerek statiszták haja tele volt tetüvel, millió légy a szemükön-szájukon-sebekben, és nem is panaszkodtak. A sok szegény arab gyerek (egy kis faluban találták őket, hogy igazán autentikusak legyenek) örültek, hogy tudtak ülni a piszkos forró homokban és talán meg tudják majd tartani azt a nyalóka kelléket amit húszszor vissza kellett nekik adni, hogy újra oda tudjuk adni nekik forgatás alatt! Sok éjjeli forgatás is volt, és az embernek a teste már rég horkol, de mégis produkálni kell magad a szerepben… És mindenki fáradt meg ideges… szóval… Ez szakma sajnos nem a gyenge szivűeknek vagy a “varázslat keresőknek”!
Múltkor már meséltem, hogy meg kellett tanulni hagyományosan vezetni kocsit és két gyors lecke után, az első napi forgatáson, bele dobtak engem a sivatagba, sok méter mély homokba… és kellett gyorsan vezetni a puha homokos hegyek és a völgyek között! Elég izgi volt!:) Egyik utolsó forgatási napomon aztán ismét vezetni kellett, naplemente alatt… csak rövid időnk volt leforgatni ezt a jelenetet, mert versenyeztünk a Nappal, és sikerült valahogy megcsinálni. Megkérdeztem a rendezőtől, hogy kapok-e egy Oscar-díjat a vezetésemre és azt válaszolta, hogy hét Oscar-díjat érdemelek! Utána visszajátszotta nekünk ezt a hosszú és elég bonyolult jelenetet, és szinte csodálatos volt, ahogy két Jeep ment a sivatagban (én az egyikben!), hirtelen megállnak, kiugrik 5 ember, jön másik két kocsi szemben, megálnakl, stb. és közben megy le a Nap. Szinte tökéletes volt. A rendezö megkérdezte tőlünk, hogy tetszett-e… Mert mint kiderült, másfél éve készült erre a két perces jelenetre! Gondolom, most ő is pihen egy nagyot!:)
